Utolsó simítások

Szabadka polgárainak mindennapjaihoz tartozik, hogy a város központjában elkerített területekkel találkoznak szembe, homlokzati állványokat kerülgetnek, közben pedig kíváncsian kukucskálnak be a kerítéseken belül zajló építkezésekre. A Szabadkai Városi Könyvtár is egy ideje felújítás alatt áll. Arról már korábban is értesülhettünk, hogy egy vadonatúj, korszerű olvasóterem épül, azután viszont arról is, hogy a megrongálódott homlokzat, a sérült Atlasz-szobrok okoztak bonyodalmat. Hogy hol tart most az építkezés és milyen problémák merültek még fel, Dragan Rokvićot, a Szabadkai Városi Könyvtár igazgatóját kérdeztük:

– A Szabadkai Városi Könyvtár nagy átalakításon esik át és halad előre a korral. Ez elsősorban az infrastruktúrát érinti. Városunk polgárai szemtanúi lehetnek annak, hogy már néhány hónapja intenzív építészeti munkálatok folynak a könyvtárban és az épületen. Ezek két szegmensre oszthatók. Egyik a homlokzat rendbetétele, ami hamarosan be is fejeződik. Túl nagy problémák nem adódtak, a hűvös időjárás ugyan megnehezítette a dolgunkat, emiatt egy kicsit elhúzódtak a munkálatok, de most már célhoz értünk. A homlokzat renoválásához akkor fogtunk hozzá, amikor letört az Atlasz-szobrok egy része, amelyek a könyvtárat díszítik. Azon nyomban jeleztem a problémát dr. Pásztor Bálintnak, aki nagyon hatékonyan és gyorsan, mindössze néhány nap alatt tárgyalásokat bonyolított le, aminek következtében biztosítva lett a szükséges pénzösszeg a homlokzat elülső részének a helyreállításához. A munkálatok az illetékesek, a műemlékvédelmi intézet éber figyelme és ellenőrzése alatt történnek.

A másik fontos szegmens a vadonatúj olvasóterem. A nyilvánosság már tudja, hogy a tervezett munkálatokat befejeztük, időközben viszont akadt egy kis bökkenő, a pandémia idején a tűzvédelmi törvények, előírások, szabályok, változására került sor és ezt is mindjárt figyelembe vettük. Tudtommal az intézményeket illetően az elsők közt vagyunk, akik reagáltak a követelményekre. Ennek is a vége felé tartunk. Jelenleg a kéményen dolgozunk és egy tűzfalat emelünk fel, az új kritériumok szerint ugyanis ilyen falakkal kell elválasztani egymástól a helyiségeket. Mindez persze magával vonta a projektum dokumentációjának változtatását és az újabb engedélyek beszerzését is. Minden bizonnyal az egyetlenek vagyunk a városban, akik az új, érvényben levő törvény betartásával építkeznek, az ehhez szükséges dokumentáció mentén. Jó tempóban haladunk a munkálatok vége felé. A város, a városi önkormányzat elkülönített bizonyos pénzösszeget, ami elég lesz a befejezéshez – mondta a lapunknak Dragan Rokvić.

LÉPÉST TARTANI AZ IDŐVEL

– A koncepciónk és a mindennapi tevékenységünk is átalakul. Nemrég még minden papíron volt elérhető, most pedig mindjobban áttérünk a korszerű könyvtárak működési módszereire, amihez hozzátartozik az elektronikus katalogizálás is. Eddig a monográfiai publikációkat digitalizáltuk, most pedig a sorozatos kiadványokra tértünk át, az újságokra és a folyóiratokra. A weboldal kidolgozásával is jól haladunk. Ez és mindaz, amit időközben digitálisan feldolgoztunk, nyilvánosan is elérhető lesz. Ami szintén nagyon fontos, hogy az elektronikus katalógusba elkezdtük bevezetni a régi és ritka könyvek állományát is.

Szép lassan, lépésről lépésre haladva megpróbáljuk a régi intézményünket a 21. század követelményeinek és normáinak megfelelővé tenni. Ez bonyolult és összetett munka, nagy erőfeszítésekkel jár, mindebben pedig nélkülözhetetlenek a szakkáderek. Két hullám racionalizáción estünk át, és ez nagymértékben sújtott bennünket. Szinte lehetetlen küldetéssé vált, hogy a könyvtárunkat a 19. századból áthelyezzük a 21. századba. Remélem, hogy az olvasóink elégedettek lesznek a végeredménnyel, a digitalizációt, az elektronikus katalógust, a közösségi oldalakat, a tevékenységünket illetően, és tetszik majd nekik az átalakult könyvtár, kívül és belül is. Ez már az elkövetkező hónapokban kiderülhet. Az új épületre és az olvasóteremre vonatkozóan is a koncepciónk az, hogy cyber könyvtárrá váljunk. A cél a minél kevesebb írott forma és a minél több digitális tartalom, a webbel és közösségi hálóval, magyarán mindazzal, amit a 21. századbeli könyvtárak megkövetelnek. A tendenciánk helyénvalóságát most épp a pandémia időszaka is alátámasztotta, amikor is a személyes találkozások helyett ajánlatosabb volt távolról animálni az olvasóinkat.

Megkönnyebbülve tapasztaljuk a szabályozások enyhítését. Elérkezettnek láttuk az időt, hogy összegzést készítsünk az elmúlt két évről. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a tagság száma jelentősen megcsappant, így mielőbb, akár még ebben a hónapban intenzív kampányba fogunk, amellyel a könyveket és az olvasást igyekszünk majd népszerűsíteni. Elsősorban minél több gyereket és fiatalt szeretnénk a könyvtárba vonzani.

A Szabadkai Városi Könyvtár az elmúlt tíz évben jelentősen megnövelte a tagságát. Azelőtt megközelítőleg kétezer olvasónk volt, egyik évben sikerült tízezerre emelni a számukat, az elmúlt években pedig a hatezernél állapodott meg. Ez valahol összhangban is van az európai normákkal, a pandémia idején viszont ismét csökkent a szám. Most megközelítőleg négyezer tagunk van, de tervezünk visszatérni a korábbi számadathoz – tudtuk meg az igazgatótól.

AZ ÖTNYELVŰ KÖNYVTÁR

– Rendkívül fontosnak tartom azt is, hogy egyetlen és szinte egyedi könyvtár vagyunk, ahol a mindennapi munkánkat következetesen három nyelven végezzük, magyarul, szerbül és horvátul. A környező országokban sincs példa arra, hogy egy kis könyvtár három nyelven működjön. Erre kifejezetten büszke vagyok, de itt nem állunk le. Most épp azon dolgozunk, hogy városunk negyedik hivatalos nyelvét is bevezessük, az pedig a bunyevác. Ez egy nagy és felelősségteljes munka, amely során együttműködünk a Bunyevác Nemzeti Tanáccsal, hogy még gyökerében elkerüljük az esetleges nézeteltéréseket és hibákat. Az pedig már csak kuriózum, hogy az Amerikai kuckó által ötödik nyelvként az angol is képviselve van az intézményünkben. Amikor tehát a városi könyvtár jelentőségéről beszélünk, tartsuk szem előtt azt is, hogy különleges, egyedi, specifikus, és városunk legrégebbi kulturális intézménye. Nyilván persze itt is akadnak nehézségek. Ezek elsősorban a fiatal szakkáderek felkutatására vonatkoznak, a jövő könyvtárosaira, akik már tudják azt, hogy mik a korszerű könyvtárak standardjai. Mégis optimista vagyok, és hiszem azt, hogy sikerül újból elfoglalnunk vagy megtartanunk a központi pozíciót, ami a könyvtárat megilleti, és amivel megindokolja azt, miért is helyezkedik el városunk központjában.

Ami szintén nagyon fontos, hogy gyümölcsöző régióbeli együttműködést valósítunk meg, úgy a magyarországi, mint a horvát könyvtárakkal is. Szerintem szerbiai szinten is eredményesek vagyunk, és a körülményekhez képest elégedettek lehetünk. A Szabadkai Városi Könyvtár évente megközelítőleg tízezer új könyvhöz jut, azaz minden évben ennyivel gyarapítjuk az állományunkat. Úgy gondolom, hogy ezt sikernek könyvelhetjük el e körülmények közepette, hiszen az ezt megelőző időszakokban nem igazán emelkedett ez a szám ötezer fölé. Ebből is látszik a regionális kapcsolattartás eredményessége. A könyvek harmadát Belgrádból kapjuk a művelődési minisztérium közbenjárásával, a harmadát Magyarországról, és jelentős számú horvát könyvhöz is jutunk, szép eredményeket hoz a magyar és horvát közösséggel, nemzeti tanáccsal, alapítványokkal való együttműködés. Az új kiadói tevékenységünkre is ráirányítanám a figyelmet, amelyet szintén nagy iramban dolgozunk ki.

Igyekszünk tehát lépésről lépésre haladva helyrehozni ezt az intézményt, úgy kívül, mint belül is. Köszönetet mondanék Ercsi Hargitának a munkálatok precíz koordinálásáért, a városi önkormányzatnak, mindenekelőtt dr. Pásztor Bálintnak, a tettrekészségéért, aminek következtében sikerül jó tempóban az építkezések végéhez érnünk – hallottuk Dragan Rokvićtól.

SZABADKÁNAK A KÖNYVTÁR PRIORITÁS

„Közbenjárásom eredményeként 18 millió dinárt nyert Szabadka a szerbiai Államigazgatási és Önkormányzati Minisztérium pályázatán a Városi Könyvtár épülete homlokzatának felújítására" – jelentette be korábban Facebook-bejegyzésben dr. Pásztor Bálint, a szabadkai városi képviselő-testület elnöke, köztársasági képviselő.

– „Amikor november elején az egyik Atlasz-szobor megrongálódott, elkezdtünk források után kutatni a felújításra. Pályáztunk a szerbiai Művelődési Minisztériumnál, valamint az Államigazgatási és Önkormányzati Minisztériumnál is. Személyesen beszéltem Marija Obradović miniszter asszonnyal, arra kérvén, hogy az ország legrégebbi könyvtára épületének felújítása jelentsen prioritást. A megítélt mintegy 150 ezer eurónyi támogatás elegendő a homlokzat központi oldalának felújítására" – összegezte Pásztor Bálint.