A falugondnoki szolgálat 2015. november elsején kezdte meg működését. A falugondnokok a kistelepülésen élő idős, beteg, magányos személyek mindennapi feladatainak elvégzésében igyekeznek segítséget nyújtani. Ez magába öleli a ház körüli teendőket, a bevásárlást, az orvoshoz való elszállítást, az ügyintézést, ugyanakkor a falugondnok társ is lehet, aki segít az idős személyeknek abban, hogy azok minél tovább a társadalom részeinek érezhessék magukat, ezzel is javítva az életminőségükön. A falugondnokok szolgáltatásait jelenleg több, mint nyolcszáz személy veszi igénybe Vajdaság-szerte. A falugondnoki hálózat szeptember elsején két új taggal bővült, így immár Nagykikinda és Temerin rászorulói is segítséget kaphatnak.
BIZALMI ÁLLÁS
A falugondnoki hálózatot a CMH iroda működteti. Kérésünkre Bús Ottó, a szervezet koordinátora elevenítette fel a szolgálat történetét.
– 2014-ben választásokat rendeztek Szerbiában, és választásokra készült a Vajdasági Magyar Szövetség is. A párt választási programjának egyik sarkalatos pontja a falu-, tanya- és peremkerületi gondnoki szolgálat kialakítása volt. A magyar kormány felkarolta ezt az elképzelést, és 2015. november elsején 12 falugondnok kezdte meg a szolgálatot Vajdaságban. December elsején további két falugondnok csatlakozott hozzájuk, majd 2016 tavaszán újabb hat, ami azt jelenti, hogy rövid időn belül húszra emelkedett a falugondnokaink száma. Akkor 17 önkormányzat ötven településén teljesítettünk szolgálatot. Később Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség akkori elnöke felvetette a bővítés szükségességét és lehetőségét. Ennek az idei évre teremtődtek meg a tárgyi és anyagi feltételei. Szeptember elsejével két újabb falugondnok állt szolgálatba, az egyikük Temerin, a másikuk Nagykikinda területén. Előbbi Temerinben látja el feladatát, utóbbi pedig a dolgok jelenlegi állása szerint Nagykikinda mellett Kisoroszon és Szajánban is. Ők az érdemi munkát október második felében tudták elkezdeni, hiszen kellett egy kis idő, hogy a Caritas munkatársai, elsősorban Ric Gábor, szakmailag is felkészítsék őket, ugyanakkor különféle eszközökkel is el kellett látni a fiúkat. Többek között autót, vérnyomásmérőt, a különféle munkák elvégzéshez szükséges szerszámokat kellett nekik biztosítanunk. Emellett el kellett kezdeni kiépíteni a rendszert, megszólítani a felhasználókat. Ezzel a bővítéssel immár 18 önkormányzat 54 településén teljesítünk szolgálatot – mondta Bús Ottó.
Egy-egy falugondnok körülbelül harminc felhasználóval dolgozik, de sajnos egyre többen igénylik az ilyen típusú segítséget.
Bús Ottó (Benedek Miklós felvétele)
– Amikor tervezgettük a rendszert, akkor úgy határoztuk meg, hogy egy falugondnokra 30 felhasználó jusson. Ez az évek során kissé módosult, és ma már látszik, hogy az aktív felhasználók mellett jelen vannak az úgynevezett passzív felhasználók is. Ők azok, akik nem igénylik, hogy naponta vagy hetente segítsünk nekik, hanem csak időszakosan kérik a támogatást. Az aktív felhasználók száma jelenleg körülbelül 650, és a passzív felhasználókkal együtt több mint nyolcszáz idős személlyel dolgozunk. Sajnos a vajdasági magyarság egy idősödő közösség. A nemzettársaink munkaképes része közül sokan döntöttek úgy, hogy külföldön vállalnak munkát, és a szüleik itt maradtak. A falugondnokok tapasztalata, hogy falvakban nagyon sok magányos, idős ember él. Sokkal több falugondnokra lenne szükség, de ez sok mindentől függ. Jelenleg 22 falugondnokunk van, és ezért is hálásak vagyunk a mindenkori magyar kormánynak, amely nemzeti jelentőségű programnak nyilvánította a falugondnoki szolgálatot, aminek köszönhetően biztosított a működésünk – fogalmazott beszélgetőpartnerünk.
A falugondnokok munkája nem munkaidőhöz kötött, és a feladataik is széles palettán mozognak.
– Szolgálatról beszélünk, hisz a falugondnokoknak nincs munkaidejük. Megtörténhet, hogy a falugondnok autóval elviszi a felhasználót Kamenicára, de nem jöhet haza, míg tart a vizsgálat, ha a felhasználó estig ott van, akkor a falugondnok is. Az a szerencsénk, hogy a kezdetektől nagyon jó embereket találtunk. Ez egy bizalmi állás, a falugondnokot az idősek beengedik az otthonukba, pénzt adnak neki a bevásárláshoz, aki utána visszaviszi az árut és minden dinárral elszámol. Olyan embereket találtunk, akik ezt a munkát valóban szolgálatként élik meg, és becsülettel teszik a dolgukat nap mint nap. A rendkívüli állapot ideje alatt is helyt álltak a falugondnokok. Az elmúlt nyolc évben nem is érkezett panasz a munkájukra. Nem mindenki alkalmas erre a feladatra, hiszen a falugondnokok a fizikai segítségen túl pszichoszociális segítséget is nyújtanak a felhasználóknak – hallhattuk Bús Ottótól.
KAPOCS AZ IDŐS SZEMÉLYEK ÉS A TÁRSADALOM KÖZÖTT
A vajdasági falugondnoki szolgálat szakmai hátterét a szabadkai Caritas biztosítja. A szervezet hosszú ideje aktív a segítségnyújtás különböző területein, amelyek azonban az életben sokszor és sok helyen összefonódnak, így egy komplex rendszer részét képezik.
Ric Gábor (Benedek Miklós felvétele)
Ric Gábor, a Caritas igazgatója elmondása szerint a falugondnokoknak különböző feladataik vannak.
– A falugondnokság egy hungarikum, Magyarországon több évtizedes hagyománya van, és szépen működik. A vajdasági falugondnoki szolgálat indulásakor az ő tankönyveikből, kézikönyveikből tanultunk, hisz a Caritasnak már korábban kapcsolata volt a Falugondnokok Duna–Tisza Közi Egyesületével. Ennek képviselőivel, valamint egyéb szakemberekkel vizsgáltuk meg, hogy mik lehetnek azok a szolgáltatások, amik a szerbiai törvények mellett megvalósíthatóak lennének. A falugondnokok feladatait csoportosítani tudjuk. Egyrészt vannak azok a feladatok, amik az élettér karbantartására vonatkoznak, vagyis ezek a ház körüli teendők. A falugondnok levágja a füvet, összeszedi a levelet, ha beázik a tető, lecseréli a cserepet, ha csöpög a csap, megjavítja, télen elhányja a havat, vagyis lehetővé teszi, hogy az otthona élhető legyen az idős személy számára. Másrészt ott a bevásárlásban, ügyintézésben végzett munka, vagy éppen az idős személyek szállítása, valamint a pszichoszociális segítségnyújtás. Mindennek fókuszában az áll, hogy az az idős személy, aki segítségre szorul, mert beteg, idős, rokkant, kevés pénzből él, családi segítség nélkül, például mert a gyereke a világ másik végén él, minél tovább saját otthonában, a megszokott környezetében tudjon maradni, és ne kelljen idősek otthonába költöznie. Gyakran beszélünk a szociális hálókról, és a falugondnoki szolgálat is egy háló. Falvakban nagyon sokan átbuknak az állami szociális rendszer védőhálóján, és mi vagyunk a legsűrűbben szőtt háló. Itt fel kell hogy akadjon az ember, mivel nincs mögöttünk senki, és ha mirajtunk is átesik, akkor egyedül marad. Ez egy nagyon nehéz, ugyanakkor szép és nemes feladat is – mondta Ric Gábor.
A Caritas vezetője elmondása szerint a pszichoszociális segítségnyújtás is rendkívül jelentős.
– Az idős személyek hajlamosak arra, hogy kivonják magukat a közösségből. A falugondnoknak az is az egyik feladata, hogy visszahozza őket a közösségbe. Kiviszi őket a piacra, a boltba, ahol emberekkel találkozhat. Sokszor a falugondnok a kapocs az idős személy és a társadalom között. Az emberek kezdetben bizalmatlanok a falugondnokkal szemben. Ez teljesen normális. A régi munkatársainknál persze erről már nem beszélhetünk, hisz a közösség figyelemmel kíséri a munkájukat, és ha azt látják, hogy becsületesen végzik a munkájukat, az emberek könnyebben kérik a segítségüket. Az évnek megvannak azok a periódusai, amikor megnő a kérések száma. Ilyen például az évszakok változása, vagy valamilyen ítéletidőt követően, vagy például amikor egyszerre hirtelen többen elhagyják a falut – fogalmazott Ric Gábor.
A falugondnok a piacról friss terményekkel megrakva megy a felhasználókhoz (Gergely Árpád archív felvétele)
Nyitókép: A falugondnok egyik feladata, hogy visszahozza az időseket a közösségbe (Gergely Árpád archív felvétele)
