A Tisza folyó rendkívül gazdag növény- és állatvilága pótolhatatlan természeti kincset jelent, amit a terület közelében lévő települések lakói is igyekeznek lehetőségük szerint védeni és ápolni. A Tisza bánáti oldalán lévő települések sorából kiemelkedik Tiszatarrós (Taraš) falucskája, amelynek lakói évek óta nagy lelkesedéssel fogadják a fehér gólyákat és kiemelt figyelmet szentelnek a gondozásukra, valamint arra is, hogy a tizenkétezer kilométer hosszú afrikai útjukból visszatérő madarak minél jobban érezzék magukat a településen. A faluba jelenleg csak egyetlen szűk út vezet Elemér irányából, viszont a nehéz megközelíthetőséget pótolja a szemet gyönyörködtető táj, a kies messzeségekbe nyúló rónák látványa pedig leírhatatlan érzéseket kelt az arra járókban. A faluba érkezve szinte mindjárt megragadja az utazók figyelmét az egymás után sorakozó gólyafészkek látványa és maguk a gólyák is. Az alig több mint nyolcszáz lakosú kicsiny település központjába érve Aleksandra Marovac Cucić, a Tiszatarrósi Gólyák polgári egyesületének elnöke és Slobodan Marovac, a szervezet alelnöke fogadott bennünket, akik készségesen álltak rendelkezésünkre, és részletekbe menően beavattak a gólyákkal kapcsolatos tevékenységükbe.
Aleksandra elmondta, hogy a szervezetük 2015-ben alakult meg egyesületként, de már két-három évvel korábban is végezték a faluban fészkelő gólyapárok számának pontos nyilvántartását.
– Azzal a céllal alakultunk meg, hogy védelmezzük a fehér gólyákat és élőhelyüket, valamint a falu legkisebbjeinek erre való oktatását is szorgalmazzuk, emellett pedig madártani aktivitásokat is végzünk. Az Ökohétvége elnevezésű eseményünk során madárlest szervezünk, elsősorban a gyermekek számára. Minden projektünk valójában az iskolákkal való együttműködésen és az alsós gyermekekkel való foglalkozásokon alapszik. Természetesen a felsős diákok is részt vesznek tevékenységünkben – mondta Aleksandra.
Aleksandra és Slobodan tevékenységükkel nagyban hozzájárulnak a gólyák élőhelyének megőrzéséhez is (Dávid Csilla felvétele)
Hozzátette, hogy minden évben három rendezvényt szerveznek, az elsőre márciusban kerül sor, amikor is a hazaérkező gólyákat várják, majd ezt követi a Tiszatarrósi Gólyák Napja elnevezésű rendezvényük, amit általában június második hétvégéjén rendeznek meg. Végezetül a harmadik eseményükre augusztus végén kerül sor, amikor búcsúztatják a hosszú útra induló gólyákat.
– Ezen események alkalmával igyekszünk bemutatni tevékenységünk eredményeit és azokat a lehetőségeket, értékeket, amelyekkel Tiszatarrós rendelkezik. Célunk továbbá, hogy oktassuk az idelátogató embereket, hogy lássák, milyen lehetőségek is rejlenek településünkön – magyarázta beszélgetőtársam.
Az idei évben idáig harminc gólyafészket számoltak meg a faluban (Dávid Csilla felvétele)
A helyiek számára az augusztusban megrendezésre kerülő falunap mellett egyre nagyobb jelentőséget kap a Tiszatarrósi Gólyák Napja elnevezésű esemény, amit az idei évben június 11-én rendeznek meg, immáron nyolcadik alkalommal. Az egyesület elnöke elmondta, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is színes szórakoztató programmal készülnek a helyiek és az ide látogató vendégek szórakoztatására is.
– A rendezvényünkön az idén is hagyományosan az általános iskolásaink által írt, gólyákról szóló verseket fogjuk előadni és díjazni. Emellett Etnovásár lesz, és a legkisebbek számára gyermek-rajztelepet rendezünk majd. A rendezvényünkön kulturális egyesületek is fellépnek majd, többek között a nagybecskereki Kulturális Központ gyermekkórusa fog bemutatkozni, emellett pedig gyermekelőadásokkal színesítjük programunkat, és átadásra kerül a Juvitana-ajándékcsomagunk is, amit a tavalyi rendezvény óta született helyi gyermekek szülei vehetnek át. Az esemény záróakkordjaként tamburakoncertet szervezünk a helyiek szórakoztatására. Kijelenthetem, hogy szerény rendezvényünk a falunk lakosai számára sokat jelent, hiszen korábban a falunapon kívül nem szerveztek más hasonló eseményt – magyarázta Aleksandra.
Az elnök a faluban és környékén fészkelő gólyákra terelve a szót hangsúlyozta, hogy a rendkívüli népszerűségnek örvendő madarak leginkább az Okány-tó természetvédelmi terület gazdag táplálékforrása miatt érkeznek településre.
– Úgy gondolom, hogy a gólyák érzik, hogy a helyiek szeretik őket, így a táplálékforrás mellett emiatt is érkeznek ide ilyen szép számban – vélekedik Aleksandra.
Ezt követően Slobodan vette át a szót, aki már évek óta járja a terepet és kiváló ismerője a madaraknak. Elmondta, hogy az utóbbi években a fészkelő gólyapárok számának tekintetében stagnálás tapasztalható, de sosem csökken húsz alá. Szavai szerint a tavalyi évben a gólyapárok száma elérte a harminckettőt, de egy kisebb visszaesést is tapasztaltak két évvel ezelőtt, amikor huszonhat volt a számuk.
– Az idei évben harminc gólyapárt számoltunk össze, de lehet, hogy harmincegy lesz, mivel az egyik pár esetében nem vagyunk biztosak, ugyanis még nagyon fiatal gólyákról van szó. Az elmúlt években végzett megfigyeléseink során azt tapasztaljuk, hogy kis mértékben tér el a gólyapárok száma. Ez számos tényezőtől függ, ugyanis megtörténik, hogy a fiatal gólyák csak miután felnőttek, akkor térnek vissza Szerbiába – magyarázta Slobodan.
Hozzátette, hogy a helyiek és a gólyák között tökéletes az összhang. A lakosok nagyon szeretik a gólyákat, boldogsággal tölti el őket az érkezésük és lehetőségeik szerint gondoskodnak róluk.
– A faluban azon lakosok, akiknek házuk előtt, vagy az udvarukban gólyafészek van, rendszeresen jelzik egyesületünknek, hogy mikor érkeztek meg a gólyák. Emellett nevet is adnak nekik, ezek mind olyan apró örömök, amelyek boldogságot tudnak okozni a helyieknek – mondta Slobodan.
Aleksandra átvéve a szót elmondta, hogy a legnagyobb elismerés 2015-ben érte a települést, amikor is a németországi székhelyű Euronatur természetvédő szervezetnek küldött pályázat által elnyerték az Európai Gólyafalu címet.
– A megtisztelő elismerést nemcsak a településünkön abban az évben fészkelő negyven gólyapár miatt nyertük el, hanem azért is, mivel óvjuk az élőhelyüket és népszerűsítjük ezen hasznos madarakat és ezáltal falunkat is. Természetesen örültünk az elismerésnek, ugyanis Tiszatarróson kívül még két falu is versenyzett a címért: Torontálsziget (Sakule) és Kupinovo. A Szerbiai Madárvédelmi Egyesület nagy segítségünkre volt, ugyanis valójában ők hívták fel a figyelmünket erre a lehetőségre, mivel követik az országban lévő gólyapopuláció számát és ennek köszönhetően tudtuk meg, hogy nálunk fészkel a legtöbb gólyapár – emlékezett vissza Aleksandra.
Beszélgetésünk folytatásában elmondta, hogy az európai gólyafalu-hálózatot tizenöt település alkotja és megtisztelő számukra, hogy Szerbiát képviselhetik.
– Az idei évben az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy házigazdái lehetünk az európai gólyafalu-hálózatnak, amit júliusban szervezünk meg. Az eseményre Magyarországról, Horvátországból, Bulgáriából, Spanyolországból, Németországból, Svájcból, Észak-Macedóniából és Görögországból is érkeznek képviselők. Ez kiváló alkalmat nyújt a számunkra, hogy valami újat tanuljunk a fehér gólyák védelméről, milyen új módszerek vannak használatban Európában, amit itt Szerbiában is alkalmazhatnánk. A tavalyi évben példának okáért a gólyákat érő áramütés problematikája állt a középpontban. Az elmúlt években egy projektet is megvalósítottunk a témában, ugyanis a villanykarókra helyezett gólyafészkek védelmének céljából tizenhét kosarat szereltünk fel – emelte ki Aleksandra.
A gólyák biztonságos fészkelését biztosítják ezek a kosarak, ugyanis segítségükkel elválasztják a fészket a villanydróttól (Dávid Csilla felvétele)
Hangsúlyozta, hogy az idei évben a találkozó egyik témája az öko- és falusi turizmus lesz, és természetesen örömmel tölti el a közösséget, hogy az idén házigazdája lehetnek az eseménynek, amit Nagybecskerek városának támogatásával valósítanak meg.
Szavai szerint Európa-szerte számos gólyát megjelölnek, így pontosan le lehet követni, hogy merre járnak. Az egyik legkedveltebb úticéljuk Libanon, ahol kegyetlenül levadásszák a gólyákat és más vándormadarakat, mindezt csak kedvtelésből és trófeagyűjtés céljából teszik. Ez valóban súlyos problémát jelent, azonban az érintett országban a nemzetközi tiltakozás miatt szigorúbb ellenőrzést foganatosítanak.
– Minden évben gólyamentést szervezünk. Épp a minap jelentették a szervezetünknek, hogy találtak egy sérült fehér gólyát, a szárnya tört el. Azonnal értesítettük a Vajdasági Természetvédelmi Intézetet és a munkatársaik ki is érkeztek a helyszínre. Egyesületként nem tehetünk semmit a gólyák gyógyításáért, erről az illetékes intézményeket kell értesítenünk. A kiérkezésüket követően a sérült gólyákat többnyire Palicsra szállítják, ahol a madarak felépülhetnek, majd ezt követően visszaengedik őket a természetbe, vagy pedig az állatkertben találnak új otthonra – magyarázta Aleksandra.
A helyiek a gólyákkal való szoros kapcsolatot a névadással igyekeznek megpecsételni. Ez legtöbbször a gyermekek feladata, ami így számukra meghatározó élményt jelent.
– A gólyák nevét először sztiropor táblákra írtuk és a villanykarókra helyeztük fel, ahol a fészkük is található. A szél és az időjárási viszonyok idővel megtépázták ezeket a táblákat, úgyhogy most már MDF-lapokból szív formájú táblákat vágunk ki, majd a gyermekek által adott neveket felírjuk rájuk és kihelyezzük a villanykarókra. A legnépszerűbb gólyáink Prvoje (Első) és párja, Mara. Prvoje értelemszerűen mindig elsőként érkezik meg településünkre, az idén immáron jubiláris tizedik éve, de az idősebbek megfigyelése szerint már ennél is több ideje. Az idén egy kissé később érkezett meg a szokásosnál, ezért egy kicsit megijedtünk, de szerencsére ideért és a jelekből ítélve jól utazott. A többi gólya is nagy népszerűségnek örvend, mint Nemanja, Sofronije és még sok más hasonló szimpatikus nevet viselő madár – mesélte Aleksandra.
Prvoje hivatalosan tíz éve érkezik meg elsőként a településre (Dávid Csilla felvétele)
– Az aktivitásaink középpontjában valójában a gyermekek állnak, akiket igyekszünk minden tevékenységbe bevonni, mint például a gólyapárok számlálásába is, amelyben nagy lelkesedéssel vesznek részt, de más hasonló akcióknak is nagyon örülnek. A tevékenységeinkkel szeretnénk a gólyák helyzetén is javítani a településünkön, de ezáltal a gyermekek is felkészülhetnek rá, hogy a közeljövőben átvegyék a stafétát és ők gondoskodjanak gólyáinkról – zárta gondolatait Slobodan.
