A harminchat éves csantavéri Vörös László immár húsz éve elszántan és kitartóan foglalkozik különféle halakkal. Kezdetben még csak kárászai voltak, azután az aranyhalak tartásával is megpróbálkozott. Tíz évvel ezelőtt végül sikerült japán koi pontyokat vásárolnia, így azóta már csak ezeknek a színpompás és energikus halaknak viseli gondját. Egy évtizede tartó munkájának gyümölcseként mára már hivatalosan is bejegyzett haltartónak és haltenyésztőnek mondhatja magát Koi Camp néven. Koi pontyai 200 ezer liter vízben és 150 négyzetméteren ékesítik otthonát. Ma már nyolc kerti tóval rendelkezik, és jelenleg 20 ezer hal boldog tulajdonosa. Laci az egyetlen ember Szerbiában, aki ekkora koiponty-állományt birtokol. Szemet gyönyörködtető tavait felesége segítségével hozta létre, megannyi áldozatot hozva. A család egyébként zöldség- és növénytermesztéssel foglalkozik, így a haltartást és -tenyésztést egyelőre még csak hobbiként űzik.
Vörösék az újonnan elkészült kerti tónál (Fotó: Dér Dianna)
Mióta rajongsz a halakért? Mikor hoztad létre az első tavadat?
– Egész életemben vonzott a víz. Bárhol, ahol folyót vagy tavat láttam, csodálattal töltött el. Gyerekkoromban nagyon sokat pecáztam, aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve eldöntöttem, hogy kialakítok magamnak egy saját kis tavat, ami akkor még nagyjából két–háromezer literes lehetett. A pecázások alkalmával mindig hazahoztam a kifogott halakat, és megpróbáltam a gondjukat viselni, több-kevesebb sikerrel. Abban az időben még nem igazán értettem a tavakhoz. Ennek ellenére ahogy teltek-múltak a hónapok, igyekeztem ezeket mélyíteni, modernizálni, vagy újat ásni. Szinte évente változtattam rajtuk valamit, amíg ki nem alakult a megfelelő forma. Tíz évvel ezelőtt még csak két tavam volt, az utóbbi három évben ástam ki a maradék hatot, de szerintem ez még nem a vége.
A házigazda élő és száraz táppal is eteti őket (Fotó: Dér Dianna)
Mit lehet tudni a koi pontyokról?
– A koi pontyokat gyakran jellemzik a különböző külföldi és hazai weboldalak a „kerti tavak királya" jelzővel, ami esetükben, figyelembe véve a méretüket és színpompás megjelenésüket, egyáltalán nem túlzás. Japánban kezdték el elsőként a tenyésztésüket. A koi ponty a pontyfélék rendkívüli fajgazdagsággal büszkélkedő családjának egyik oszlopos tagja. A fajok száma ebben a halcsaládban meghaladja az 1500-at, képviselői a délkelet-ázsiai országokban fordulnak elő a legnagyobb számban. Rendkívül magas életkort élhetnek meg. Optimális körülmények között tartva ez akár egy emberöltőnyi, azaz 50–60 év is lehet. A kifejlett kori testméretük egy megfelelő méretű, 25–30 köbméteres kerti tóban elérheti a 80–90 centiméteres testhosszt, testsúlyuk pedig meghaladhatja a 6 kilogrammot is. Nekem maximum 2–3 kilogrammos halaim vannak.
Honnan szerzed őket?
– A legelején még csak a környékünkről, utána pedig Magyarországról. Nagyon fontos, hogy megbízható helyről szállítsunk. Ha valaki felelőtlen, és nem karanténozza le az újonnan behozott halakat, illetve nem kezeli ki rendesen őket, akkor nagyon könnyen behozhat valamilyen parazitát vagy idegen baktériumot, amire rámehet az egész állomány is. Ezt az iskolát ki kell járni. Én mindig igyekszem biztonságos helyről, minél jobb minőségű halakat vásárolni. A legutóbbi eredeti japán anyaállományomat négy éve még kis koikként hoztam Szlovákiából.
A modern módon kialakított tavakban csaknem húszezer hal található (Fotó: Dér Dianna)
Hogyan lehet őket szállítani?
– Zsákban szállítjuk, melybe egyharmad rész víz és kétharmad oxigén kerül. A zsákot oxigénnel fújjuk fel, így nyugodtan szállítható. Nemrégiben küldtem le halakat Szerbiába, tíz óra hosszát utaztak gond nélkül.
Mivel eteted őket? Hogyan viseled a gondjukat?
– Próbálkozunk vízibolha-tenyésztéssel is, de vásárolunk is, mivel nem tudunk még annyit előállítani, amennyi nekünk elég lenne. Emellett élő és száraz táppal is etetem őket. Nagyon fontos, hogy ezek minőségi tápok legyenek, hogy a halak minél többet tudjanak hasznosítani ezekből a táplálékokból. A megfelelő hatékonyságú vízszűrés, a megfelelő szűrőrendszer a koi pontyok esetében úgyszintén kardinális tényező. Szintén lényeges szempont a számukra kialakított kerti tó megfelelő mértékű növényesítése, és a növények között lehetőleg legyenek a vízfelszínen úszó vízinövények, illetve olyanok, amelyeknek levelei a vízfelszínen helyezkednek el. Minél kevesebb stressz éri őket, és minél nagyobb biztonságban érzik magukat az élőhelyükön, annál erősebb lesz az immunrendszerük, így sokkal kevésbé válnak fogékonnyá a különféle halbetegségekre. A koi pontyok egész évben problémamentesen tarthatók kerti tóban, persze természetesen csakis abban az esetben, ha adottak a tartásuk alapfeltételei.
A megfelelő növényzet nagyon fontos (Fotó: Dér Dianna)
Mi a minőségi állomány titka?
– Mint említettem, lényeges, hogy megbízható helyről érkezzenek, a legfontosabb azonban az elsőrangú anyahalak beszerzése. A munka legnehezebb része mindig a kishalak felnevelése. A minőségi, egészséges kis koi pontyoknak nem szabad hiányt szenvedniük semmiben. A tíz év alatt körülbelül három éve értem el azt a célt, hogy négy hétig fel tudtam nevelni a kishalakat, utána mindig történt valami probléma, amiben elakadtam. Két éve azonban találkoztam egy palicsi haltenyésztővel, Szabó Lászlóval, aki a szememben a mindentudó doktor. Hiába olvastam tömérdek könyvet, megannyi egyetemi jegyzetet, neki sokkal nagyobb tapasztalata van e téren. László inkább aranyhalakkal és akvarisztikával foglalkozik, de mindvégig önzetlenül segített, és igyekezett minden tudását átadni. A mai napig rendszeresen tartjuk a kapcsolatot. Együtt próbálkozunk a haltenyésztéssel, különféle kísérleteink is vannak. Nagyon sokat köszönhetek neki. Nélküle nem lennék most itt. Tavaly már nagyon sikeres ívásom volt. Kétféle halat szaporítottam, egy japán és egy standard koit. Ebből a két anyahalból lett megközelítőleg harmincezer koi pontyom. Egyelőre még nincs sokféle színvariációm, azt tapasztalom azonban, hogy a tarkább halak iránt nagyobb a kereslet, úgyhogy az idén próbálok egy kicsit tarkítani.
A gyerekek is aktívan bekapcsolódnak a halak etetésébe (Fotó: Dér Dianna)
Hogyan ívatod a halakat?
– Mindenkinek megvan a saját praktikája, amit nem nagyon árul el, tulajdonképpen erre rá kell jönni. Legelőször is elő kell készíteni a helyet és a megfelelő feltételeket. Már egy évvel előbb elő kell készíteni az anyahalakat a szaporításhoz. Vitaminozni kell őket ásványokkal, élő tápot kell adni nekik, vízibolhát, szúnyoglárvát, hogy az ikrák jó minőségűek legyenek, és jó halak keljenek ki.
Hány koi pontyod van most?
– Jelenleg negyven anyahalam van, két-háromszáz darab kétéves koi pontyom, a többiek egyéves kis ivadékok. Idén szeretnék még tízezer halat nevelni, ezek után pedig majd ahogy a piac igényli, úgy fogok tovább szaporítani. A kerti tavak építése és a haltenyésztés hobbiként indult, talán még mindig az, ugyanis még nem tudok belőle profitálni.
Mik a terveid?
– Számomra a legfontosabb a legjobb minőségre való törekvés. Én szeretnék lenni az első Szerbiában, akinek a legjobb koi pontyai vannak. A kezdeti nehézségek ellenére úgy gondolom, hogy az álmom egy része már megvalósult, van azonban még egy célom, mégpedig egy gyönyörű koifarm megépítése. Olyan koiparkot szeretnék kialakítani, ahova az érdeklődők el tudnak látogatni, hiszen úgy gondolom, hogy ezek a halak a megjelenésükkel, tekintélyükkel és színpompás kinézetükkel magukkal tudják ragadni az embereket. Mindemellett fontos számomra, hogy hátrahagyjak valamit a gyermekeimnek is. Akiknek felkeltettük a figyelmét, azokat arra buzdítjuk, hogy látogassanak el hozzánk, és tekintsék meg a mi kis tavainkat. Mindemellett a Koi Camp Facebook-oldalunkon további információk és képek is megtekinthetők.
