Ennek a szónak az a különlegessége, hogy már évtizedekkel azelőtt létrejött, mint az a foglalkozás, amelyet megnevezne. Régebben az emberek azon spekuláltak, hogy ha már van állatorvos foglalkozás, akkor növényorvosokra is szükség lenne, akik a növények gyógyításával foglalkoznának. Néhol már a XX. században is működtek fitopatológusok, azaz növényorvosok. Többek között Szlovéniában. 1958-ban azt olvashatjuk a Magyar Szóban, hogy „Prezelj mérnök az egyetlen növényorvos messze földön”, a Népszabadság pedig azt írja 1962-ben, hogy „a gyümölcstermesztés is megkívánja a felsőfokon kiképzett növényorvost”.
A XXI. században már Magyarországon is képeznek növényorvosnak nevezett növényvédelmi szakértőket. A növényorvos növénybetegségeket, növény-rendellenességeket állapít meg, előz meg és kezel. Ezenkívül környezetkímélő növényvédelmi technológiákat kutat és vezet be a gyakorlatba. Ezek során biztosítja az élelmiszer-biztonság és a nyomon követhetőség kritériumait.
A növényorvos foglalkozhat mezőgazdasági üzemek, termelő- és értékesítő szövetkezetek növényvédelmi feladataival, gyakorlati növényvédelmi munkák tervezésével, szervezésével és irányításával, szakhatóságok növényvédelmi feladatainak ellátásával, növényvédelmi szaktanácsadói és szolgáltatói tevékenységgel, a szakmai információs hálózatok és szolgáltatói vállalkozások növényorvosi-növényvédelmi feladataival, a növényvédelem-tudomány területén oktató, kutató feladatok végzésével, a növényvédelmi munkáknak előrejelzésre alapozott tervezésével és végrehajtásával, a nagy biológiai értékű, versenyképes, piacos mezőgazdasági termékek előállítása érdekében a tanúsító védjegyekkel, az oltalom alatt álló eredet megjelölésével, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel stb.
A növényorvos olyan növényvédelmi technológiát alkalmaz, amellyel megelőzhető a kártevők és a kórokozók megjelenése, vagy ha már megjelentek, akkor elszaporodásuk ellen szakszerűen, részben növényvédő szerek alkalmazásával, részben más eszközök használatával védekezik. A növényorvos célja, hogy egészséges növények kerüljenek a fogyasztók elé, ne tartalmazzanak növényvédőszer-maradékot.
A mai növényorvosoknak a kémiai növényvédelmen kívül más védelmi megoldásokkal is tisztában kell lenniük: agrotechnikai növényvédelem (pl. növényi sorrend, talajművelés), fizikai növényvédelem (pl. termikus gyomirtás), biológiai növényvédelem (hasznos élőlények védelme, ellenálló fajták nemesítése, illatcsapdák alkalmazása, más élősködő fajok testén élősködők tömegtenyésztése stb.).
