Bizonyos embereknek arra a képességére utal ez a különös szó, hogy külső időzítő nélkül szándékosan ébredjenek fel, vagy hogy endogén fiziológiai vagy pszichológiai időmérés alapján a nap folyamán precízen a megbeszélt időpontokban találkozzanak. A dolog az autoszuggesztiónak a megnyilvánulása. Lefekvéskor az ember tudja, hogy reggel 4 órakor fel kell kelnie, mert halaszthatatlan dolga van. Ilyenkor egyszerűen elgondolja, hogy pont négykor fel kell kelnie. Semmiféle ébresztőóra nem kelthetné fel pontosabban, mint amilyen pontosan az autoszuggesztió teszi. A fejórával végzett kísérletek elején, amikor a kísérletező még nem bízott eléggé a „fejórában”, azon tűnődve aludt el, hogy hátha nem ébred fel pontban a kívánt időben, és milyen jó lenne egy fél órával hamarább fölébredni! Ekkor egy fél órával előbb fölébredt, de nem volt meg benne a kellő akarat, hogy felkeljen az ágyból, sőt félálomszerű állapotban tovább szendergett, míg a pontos idő el nem érkezett. Majd mintegy áthatva a tudattal, hogy itt a felkelés ideje, akaratlanul, kénytelenül is felkelt az ágyból.
Ezzel a képességgel Günter Friedrich Wilhelm Clauser (1923–1982) német orvos, pszichoanalitikus és szakíró foglalkozott tudományosan. 1950-ben Freiburgban doktorált Hipnotikus és farmakológiai kísérletek az ember időtapasztalatának problémájáról, különös tekintettel az úgynevezett tudattalan időérzékre című disszertációjával. Munkája 1954-ben jelent meg bővített formában.
Ennek a jelenségnek az alkalmazása az autogén tréningben is kifejezésre jut a kívánt reakciók idejének és esetleg időtartamának óra nélkül való beállításával. Az „ápolónőalvás” és az „időben ébredés” képessége is azt jelzi, hogy igaz az az elmélet, miszerint az elvárások alvás közben is hatnak, és hogy a freudi koncepció szerint a személyiség irányító részei alvás közben aktívak maradnak. Körülbelül a 4-5. gyakorlati héttől kezdve a gyakorlók, akik korábban nem ismerték a jelenséget, megtanulják megbecsülni az ébredés idejét és időpontját. I. H. Schultz a jelenség tanulását a képletes szándékképzés demonstrációjaként, B. Hoffmann pedig az alvás meghosszabbításának egyik módjaként fogja fel.
A magyar fejóra a német Kopfuhr tükörszava. Nemcsak a pszichológiában használatos, hanem a textiliparban is: A célunk a 25 kiló fejóra teljesítése. – A fajlagos termelést nem gépórára, hanem fejórára, orsóórára stb. vonatkoztathatjuk.
A fej előtagú összetételek némelyike szintén különös. Például a fejállomás vagy fejpályaudvar a vonat- vagy villamosközlekedés hálózatában olyan állomás, pályaudvar, amelynek vágányhálózata holt- vagy vakvágányokban, illetve hurokban végződik, tehát olyan, amelyről a vonatok, villamosok csak egy irányban indulhatnak el.
Nyitókép: Pixabay
