1997 óta törvény írja elő Magyarországon, hogy minden település kötelező feladata a könyvtári ellátás biztosítása. Ennek egyik módja könyvtárbuszok igénybe vétele. A könyvtárbusz olyan településekre látogat el, ahol nincsenek könyvtárak, pedig sokan olvasnának. Századunkban Baranya megyében indult útnak az első könyvtárbusz. A pécsi Csorba Győző Megyei Könyvtár 2008-ban nyújtott be pályázatot könyvtárbusz beszerzésére. A könyvtárbusz Baranya 5 kistérségének 27 települését járja heti 4-5 napos munkarendben és hétvégi nyitvatartással. 2014-ben háromezer könyvvel felszerelt könyvtárbuszt adtak át a nyíregyházi Kossuth téren. A könyvtárbusz biztos pontot jelenthet a kis nyírségi településeken élők számára, a tanyákon még házhoz is megy.
A világ első mozgókönyvtára 1905-ben indult útjára az Egyesült Államokban. Egy kétlovas szekéren 2560 kötet volt elhelyezve; a szekeret a könyvtáros hajtotta, megállt a környéken lakó farmerek házánál, és térítés nélkül kölcsönzött nekik az állományból. Budapesten 1973-ban állt szolgálatba az első könyvtárbusz, majd ezt követték a további mozgókönyvtárak (Pécsett, Kaposváron, Székesfehérváron, Érden, Győrben, Cegléden). A hetvenes-nyolcvanas évek magyar könyvtárbuszai nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Rengeteg volt a meghibásodás miatti leállás, kimaradás.
Az újabb magyar könyvtárbuszok skandináv mintát követnek. Skandináviában igen nagy hagyományuk van a mozgókönyvtáraknak, a könyvtárbuszt a kistelepüléseken élők könyvtári ellátásának szinte egyetlen működőképes modelljeként tartják számon. Messze északon a mostoha természeti körülmények miatt igen kicsi a népsűrűség, a mozgókönyvtáraknak nagyon fontos szerep jut az elszórtan, apró településeken élő lakosság ellátásában. Lappföldön fokozottan jelentkezik a könyvtár szociális funkciója. A könyvtárosoknak segíteniük kell a hideg északi területeken az egyedüllét problémáján is. Erre azonban viszonylag kevés idő jut, ugyanis mindössze 15–30 percet áll egy helyben a könyvtárbusz.
Magyarországi tapasztalatok szerint a könyvtárbusz helyi szinten más médiumoknak is vetélytársa lehet, például a televíziónak. Nyáron keveset olvasnak a kistelepülésen az idősek, ugyanis sok a munka a mezőn és a kertben, de olvasnak helyettük az ott nyaraló unokáik. Nem kedvelik a krimiket, annál inkább az életrajzokat és a történelmi regényeket. A szakkönyvek közül inkább a mezőgazdasággal, állattartással kapcsolatos könyveket keresik, télen pedig a kézimunkakönyveknek, folyóiratoknak van nagy sikerük.
Nyitókép: Pixabay
