Egy szőnyegszövő művészt, Elek Timit szeretnék az olvasókkal megismertetni, aki a magyarországi Jász-Nagykun-Szolnok megyei kis alföldi városban, Mezőtúron él.
Ez a városka nevezetes fazekasiparáról, szönyegeiről, fesztiváljairól, híres költők-írók járt itt és ihletője lett a város Petőfi versének, Móricz Zsigmond regényének is. Népszerű a fiatalok körében az East Fest, a halban gazdag szép környezetért messziről is érkeznek turisták, és többen a Hercegasszony kastélyában tartják a lagzijukat.
A régi, szép hagyományokat tehetséges emberek őrzik, viszik tovább, mint Elek Timi is, aki ötvözi a régi hagyományos mintákat és az új, modern képeket és formákat akár egy hatalmas faliképen, vagy egy hordható tarisznya borítóján.
Ő igazi szőnyegálmodó, mert ezek az alkotások olyanok, mintha egy szép álmot valósítana meg fonalak felhasználásával, kimagasló szakmai tudással megáldva a tökéletes összhatás méret, textúra és a szívünkhöz való út megtalálásával. Az ember ezeket a szőnyegeket nem csak a szemével nézi, hanem a lelkével is.
Timire nagyon büszkék vagyunk, méltó utódja ő a híres túri szőnyegszövő lányoknak, asszonyoknak, akik például először készítettek az országban torontálit.
A családjukban a harmadik nemzedék tagja, aki – bár felnőtt fejjel állt a szövőszék elé – ezt a csodálatos szakmát űzi. S néhány év alatt – 2013-tól – országos hírnévre tett szert, díjakat nyert, rangos kiállításokra és vásárokra hívják. Sosem elégszik meg azzal, amit tud, pedig nehéz munka ez, az összetömörítést minősége miatt – mivel maximalista – állva csinálja fémbordával, nagyobb és nehezebb erő kifejtésével. Nem tervezi meg előre és soronként kiszámolva, inkább az intuícióra, érzelmeire hallgat munka közben.
A békéscsabai textilkonferencián több mint ezer pályázó közül a rangos 2. díjat, A Magyar kézművesség 2016 és a Mennyegző és kézművesség nevű országos pályázaton a szakmai zsűri is díjazásban részesítette. A Budai Várban a Mesterségek utcájában, és Debrecenben már keresik, hogy válogathassanak a sok felvitt és hosszú heteken, hónapokon át készített használati és dísztárgyként is funkcionáló szépségei közül.
Sátrat állítanak az őt mindenben támogató férjével, műhelyt rendeznek be.
Timi félévszázados szövőmintát mutat meg, és a fonalelőkészítéshez használatos gombolyítót is kézbe adja. Így akik csak egy pillanatra állnának meg, már ott is ragadnak, hogy folyamatában láthassák ezt a csodálatos régi kézműves szakmát. A mesterségek ünnepén is ott van, s a Duna Palota közönsége is megcsodálhatta a színekben-formákban tobzódó csodavilágát, ahol a Magyar Kézművességért Alapítvány Díját méltán vehette át, és még lehetne sorolni. A Lakáskultúra 2023-ban fényképekkel illusztrálva ismertette meg Timit az országgal, természetesen a televízió sem feledkezik meg róla, láthatták az Életutak Magazinban, és természetesen a megyei és helyi média is követi szakmai lépéseit.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Népművészeti Egyesület tagja.
Művein csodálatos harmóniában olvadnak össze a régi népi motívumok a még régebbi azték mintákkal és a modern, meglepő újításokkal. Édesanyjától, Jolikától rengeteg mindent tanult, s a legfontosabb, amit megkaphatott tőle, a szeretet. Ezt látjuk minden mozdulatában, mosolyában, szerénységében.
Terve egy nyitott szövőműhely, ahol tanítani szeretné, amire őt megtanították. Ezért is rengeteget dolgozik, perzsázó gépet vettek, műhelyt alakítanak ki, s a fonalfestést is megtanulta három alapszínből. Szívesen tart szövésbemutatót, s ha egyszer kinyitja kapuit ez a műhely, biztosan nagy siker lesz.
„Hold fonja – Nap szövi” – ez a több helyen – szülővárosában, Kiskunfélegyházán, Törökszentmiklóson – megrendezett kiállításának címe, s nagyon találó, hisz Timi életét, éjszakáit-nappalait (bár sok egyéb, hétköznapi dolga van) ez ragyogja be.
A színek-szálak a szívéből a kezén át létrehozott álomvilág.
Szívesen mutatkozna be Szabadkán és más vajdasági településen is.
