„Túri gyerek nem kapál, fazekas inasnak áll”

Mezőtúr a magyarországi Jász-Nagy-Szolnok vármegyében, a Nagykunság déli részén található.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A 19. században igen jelentős város volt, nevezetes a kerékgyártó, csizmadia-, szűcs-, kádár- és szövőiparáról, és fazekassága a központja lett minden ezzel foglalkozó településnek, s a híres túri vásárok határon túlról is ide vonzották a kereskedőket.
1830 körül a sok szakma közül is kiemelkedett a fazekasság. A korongos, virágosó (díszítő) szakmákat űzők közül csak a legjobbak telepedtek le itt.
Fazekasközpont lett a város. Előbb csak a mázatlan, egyszerű használati edények készültek, aztán a mázas kerámiák foglalták el a helyüket, amelyek zöld, barna, sárga színekben pompáztak.  
A település határában a jó minőségű agyag nyújtott alapot a tégla és a cserépedények készítéséhez; akkoriban úgy tűnt, nem ér véget a kibányászási lehetőség.
Badár Balázs neve országháton túl is ismert, igazi etalon, városunkban a Draskovits-magángyűjmény, a Fazekas Múzeum és a Badár Emlékház is őrzi a csoda szép műveket.  
Természetes, hogy sokan követték elődeiket, fazekasnak álltak. Többen országos hírnévre tettek szert, sőt a határon túl is ismertekké váltak.
S hogy miért éppen Veres Gyula keramikus iparművészt választottam, hogy bemutassam?
Írhatnám, hogy egyéni, hogy a múltat csodálatosan ötvözi a jelennel, hogy szakmailag a csúcson van. Hogy annyi tehetséget kapott, amivel nehezen lehet megbirkózni, ezt szoktam neki mondani, hisz jó barátok vagyunk.  
S tehetem, hogy azokról írjak, akik közel állnak hozzám.
Most nem arról, hogy Gyula remek zenész, költő, hanem arról, hogy amikor a koronghoz ül, amikor díszíteni kezd, az valami fantasztikusan egyedi.
Szeretem a festményeit, a verseit, a Zöldövezet zenekar számait, a Lázár tesók által készített filmet, szóval nehéz lenne választani.
Amikor valaki rákeres, megtalálja, hogy Veres Gyula keramikus iparművész 1959-ben született Mezőtúron.
Mindent tud a szakmáról, meg még valamivel többet is.
Mit is írjak róla? Amit szavakba lehetne foglalni, az a műveiben, szavaiban, zenéjében benne van.
A verse mellé néhány nagyon szép kerámiájának a fotóját mellékelem.
Művei nemcsak díszek, hanem olyanok, amiket igazán szeretek.