Ez a szó a vajdasági regionális magyar nyelvnek olyan eleme, amely kétszeres átvételnek számít. Egyrészt közvetlenül az oszmán-török nyelvből, másrészt a szerb nyelvből származik. Végső forrása a perzsa bosztan. A jelentése ’konyhakert, dinnyeföld, dinnye, tök’. A magyar nyelvterületnek leginkább a déli és a keleti részén fordul elő. Vajdaságban a szerb nyelv hatására nőtt meg a gyakorisága. Leginkább dinnyeföldre mondják: Vigyázó szem van a bosztán felett. – Utazóknak általában feltűnik a torontáli bosztán. – A legelők mellett itt volt a bosztán, ahol dinnyét termesztettek. – A többi szőlő, gyümölcsös és bosztány.
A bosztán megnevezés olykor nem dinnyeföldre, hanem dinnyére utal: Zöldségfélékre, iburinya hagyma és bosztán kivételével 40 százalékos adókedvezményt kap. – Burgonya, hagyma és bosztán kivételével 40 százalékos adókedvezményt kap. – Felsőhegy alatt a Pánában gyümölcsös bosztánnak megszántva kiadó.
A bosztán meghatározott nagyságú földterületet is jelölt: Ugyanitt két egész egy negyed bosztán építkezésre alkalmas telek. – Két bosztán krumpliföldet kap.
Feltehetően konyhakertre (is) vonatkoznak a következő mondatok: A faluban meglehetősen sok a bosztán. – Magával mehettem kapálni a bosztánba.
A bosztán szó földrajzi nevekben is fennmaradt. A Bosztán, Bosztány, Bosztány-föld Temerinben hajdan földterület volt a falu szélén, negyvenkét hold termékeny szántó tartozott hozzá, földjében főleg dinnyét termeltek. Már beépítették. A Bosztán, Bosztány utca szintén a falu szélén húzódott, régen ez volt az utolsó házsor. A házsor mellett terült el a termékeny Bosztány-föld. Ezek a nevek szerepelnek Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos helynévtárában, Penavin Olga és Matijevics Lajos 1982. évi földrajzinév-adattárában, Varga Éva 2023. évi diplomamunkájában.
Személynevek közt van olyan, amely a bosztán főnevet őrzi: A szociális ügyosztály eddigi vezetője helyére Bosztán Sándort választották. – Elad gazdasági épületeket a Bosztán-féle tanyán.
