Ha szembetaláljuk magunkat az ortofotó szóval, laikusként annyit sejthetünk, hogy valamilyen fényképről van szó. Voltaképpen térképészeti fogalom az ortofotó, olyan speciális légi fénykép, amelyet megfelelő korrekciókkal térkép készítéséhez fel lehet használni. Megjelenésében a hagyományos fényképre hasonlít, de mentes minden geometriai, perspektivikus torzulástól, egységes méretarányú, úgyhogy pontos mérések végezhetők rajta. Az ortofotó is a földfelszín merőleges (ortogonális) vetülete, mint a legtöbb térkép. A fényképek és a térképek előnyös tulajdonságait ötvözi, ezért fotótérképnek is nevezik. Az ortofotókból úgy készül térkép, hogy az átalakított ortofotókat párhuzamosan vetületi rendszerbe illesztik. Az ortofotó szó az angol orthophoto (’merőleges vetületű fénykép’) átvételével került a magyarba.
A megfelelő ortofotó általában több távérzékelt felvétel merőleges helyreállításával készül. Erre azért van szükség, mert az ortofotó területének csak egy kis részét lehet egy képről kitölteni. Másrészt a radiometriai korrekció ellenére a felvételek különböző tónusúak. A teljes ortofotónak több képből való előállítása, a mozaikolás során a helyreállított képeket a képi tartalomhoz igazodó határok mentén (utak, épületek széle) kapcsolják össze. Általában a földfelszínről készül ortofotó, de bármilyen objektum is a tárgya lehet.
A légi fényképek alapján készült ortofotók adott méretarányban a föld felszínét ábrázolják. Általuk egyrészt aktualizálni lehet a meglévő tematikus térképeket, másrészt különféle térinformációs rendszerekhez szolgálnak képi háttér-információként.
Számos lehetősége van a fotogrammetriai felhasználásnak. Az építészeti célú felmérések során készült ortofotó megkönnyíti az épületek homlokzatrajzának elkészítését, gyakran pedig régészeti kutatásokban, illetve freskók felméréséhez alkalmazzák. A homlokzatokról készített ortofotó-mozaikról pontosan megállapíthatók a méretek. Ily módon bármely épület egyetlen fotón ábrázolható, ezt viszont a hagyományos fényképezéssel nem mindig lehet megoldani.
A digitális ortofotó módszerével kiküszöbölhetőek a hagyományos fényképek jelentősebb geometriai torzulásai: a perspektív torzulás (ennek hatására a párhuzamos távolodó vonalak összetartanak), a magasságkülönbségből eredő torzulás (ami közelebb van, az nagyobbnak látszik – ez a terepmodell figyelembevételével korrigálható), az optika felépítéséből és geometriai hibáiból adódó torzulás (a fényképezőgép kalibrálási adatainak figyelembe vételével javítható az ortofotó-számítás során).
