Napjainkban a múzeumoknak egyre gyakrabban alkalmazott divatos bemutatási egysége a látványraktár. Ez az interpretációs eszköz cáfolja azt a közhelyet, hogy a műtárgyak a múzeumok raktárában porosodnak. A látványraktár voltaképpen átmenet a raktár és a kiállítás között, rengeteg raktározandó műtárgyat lehet így bemutatni a nagyközönség számára, ha nincs elegendő tér a hagyományos múzeumi bemutatásra. A látványraktár olyan múzeumi raktár, melyet megtekinthetnek a látogatók. Vagy olyan kiállításnak is tekinthető, mely csak ömlesztve van, nincs megrendezve. A látványraktárak általában a múzeum teljes gyűjtőkörét felölelik. A műtárgyak itt csak részben sorakoznak raktári rend szerint, sokuk polcokon, tematikus összeállításban kap helyet. A látványraktár azt a célt kívánja elérni, hogy a történeti forrásanyagból, a műtárgyak nagy állományából minél többet lehessen a látogatók elé tárni.
A látványraktárnak különféle előnyei vannak. A múzeum szempontjából az a jó benne, hogy új látogatókat vonzhat magához, de a régi látogatóknak is mutathat valami újat, amit addig nem láthattak. A muzeológus örül annak, hogy a viszonylag nagy költségvetésű projektumok a műtárgyaknak megfelelő tárolását, hosszú távú megőrzését teszik lehetővé. A látványraktár nemcsak a műtárgynak jó, hanem a látogatónak is, nem kell feltennie a kérdést, hogy egy-egy műtárgy miért van a múzeumban, ha úgysem láthatja senki. Előfordulhat, hogy a nem megfelelő tervezés, kivitelezés és működtetés miatt a látványraktár zavaró tényezővé válik, ha a muzeológusnak nem sikerül alkalmazkodnia a raktár látogatási rendjéhez, hozzá igazítania gyűjteményi munkáját. A látogató így inkább munkaterületen fogja érezni magát, nem pedig élményt nyújtó helyszínen.
Példának okáért a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum néprajzi fafaragás- és textilgyűjteményének darabjait külön látványraktár mutatja be. A mintegy 3000 darab, Somogy vármegyének csaknem 200 településéről több mint 100 év gyűjtőmunkája során bekerült tárgy átfogó képet ad a megye népművészetéről. A látványraktár négy termében fa- és szarutárgyakon, szőtteseken kívül viseletdarabok (ingek, női kontyok, szűcsmunkák, szűrök) is megtekinthetők. A bemutatott anyagot a mézesbábos formák, a kékfestő nyomódúcok, a népi gyermekjáték-gyűjtemény válogatott darabjai teszik sokszínűbbé. A kiállítás interaktív eszközökkel, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal és a tárgyak adatainak lekérdezését biztosító információs terminálokkal várja a látogatókat.
