2024. december 23., hétfő

Sikerek és feladatok

A Szerbiai Birkózószövetség háromnapos nagygyűlést szervezett a magyarkanizsai Vajdasági Birkózóakadémián

A szerbiai birkózósport történetében nyilván nem volt még olyan esemény, amikor az elnökök, edzők, bírók és más sportmunkások három napot tölthettek együtt. Ilyenre sikerült péntektől vasárnapig a szerbiai szövetség által meghirdetett birkózónagygyűlés, amelyet a hétvégén Magyarkanizsán, pontosabban a Vajdasági Birkózóakadémián tartottak meg száznál is több érdeklődő részvételével.

Pénteken amolyan zárt ajtós megbeszélésen az elnök számolt be a sportág állapotáról országunkban, s ennek kapcsán természetesen sok hozzászólás volt hallható, de a legnagyobb figyelmet a ligarendszerünk váltotta ki, hiszen evidens, hogy a mostani egyfordulós, playoffos rendszer nem ideális, de Željko Trajković bevallása szerint ő személyesen nem tud jobbat kitalálni, hiszen a sűrű program és a legjobbjaink edzőtáboroztatása miatt nincs lehetőség lebonyolítani a bajnokságot olyan formában, amit régen nagyon szerettek a nézők, s Vajdaságban is igazi csemegének számított – például egy Zenta–Spartacus összecsapás vagy a mindig presztízzsel bíró Potisje–Zenta párharc. A jelenlévők sok érdekes ötlettel álltak elő, a szakemberek több rendszerben gondolkodnak, mindenesetre egy nyilvánvaló, mégpedig az, hogy a nézőket újra a szőnyegek mellé kéne csalogatni, viszont ez nyilván csak a legjobbjaink részvételével lenne lehetséges, ők azonban elsődlegesen a válogatott programjában érdekeltek, hiszen sorban jönnek a fontosabbnál fontosabb nemzetközi versenyek, bajnokságok. Másik fájó pontja a szerbiai birkózósportnak az, hogy sehogyan sem sikerül a sajtó figyelmét jelentősebb részben felcsigázni. E téren is voltak építő jellegű vélemények, mindenesetre az biztos, hogy főleg a belgrádi médiumok (lásd: Szerbiai RTV, Arena Sport, Sportski žurnal, Blic…) figyelmét kell a legtrófeásabb sportágunkra irányítani, e téren véleményünk szerint a vajdasági magyar nyelvterületen nem állunk rosszul.

Birkózónagygyűlés az akadémián (a szerző felvétele)

Birkózónagygyűlés az akadémián (a szerző felvétele)

A háromnapos eseménysorozat fénypontja szombaton volt, amikor különböző tematikájú szemináriumokat tartottak a szakembereknek, s ebben is kiemelkedett az a fogásbemutató, amelyet nem más, mint Davor Štefanek olimpiai és világbajnokunk, valamint Frísz Krisztián Európa-bajnok mutatott be a szőnyegen, a kommentátor pedig Milorad Dokmanac szövetségi kapitány, a sporttudományok doktora volt. A közelmúlt legnagyobb bajnokai megmutatták az edzőknek azokat az apró trükköket, amelyekkel a legnagyobb magasságokig jutottak, s produkciójukra valóban nagyon sokan voltak kíváncsiak, ennyi edző egy helyen talán még nem is volt Szerbiában.

Az utolsó napra is maradt előadás, de a fő hangsúly a Szerbiai Birkózószövetség közgyűlésén volt, s bár a szokásos beszámolók is műsoron szerepeltek, a klubok képviselői mégis élénken figyelték a szövetség vezetőinek a mondókáját, mert itt már nemcsak a talán legsikeresebbnek elkönyvelt 2021-es esztendőről volt szó, hanem arról is, hogy szeptember derekán Belgrád Szerbia története során először felnőtt-világbajnokságot rendezhet, s Trajković pont a 2021-es év tapasztalatai fényében elmondta a tagságnak, hogy a szervezést már napokon belül megkezdik, hogy elkerüljék azokat a hibákat, amelyek az előző nagy versenyek során jelentkeztek. A közgyűlés anyagában megtalálható volt a 2024-es párizsi és már a 2028-as Los Angeles-i olimpiára való igen részletes terv, valamint a birkózás 2030-ig szóló sportstratégiája is, így ezeket gyorsan elfogadták a résztvevők.

Davor Štefanek és Frísz Krisztián bemutatójára rengetegen voltak kíváncsiak (a szerző felvétele)

Davor Štefanek és Frísz Krisztián bemutatójára rengetegen voltak kíváncsiak (a szerző felvétele)

Meg kell említeni azt is, hogy szűkebb Szerbiából sokan először jártak az akadémián, s mindannyiuknak leesett az álla a látottakat tapasztalva. Az akadémia egyébként ideális házigazdája volt ennek az igen értékes rendezvénynek, a kollégák részletekbe menő módon cserélhették ki a tapasztalataikat, minden óraműpontossággal működött, s hogy még a „kötelező” program után is okos öltetek hangzottak el és fontos döntések születtek, ez az akadémián dolgozó emberek érdeme, élükön Bálint Zoltán ügyvezetővel. Bravó, akadémia, egy újabb csillagos ötös rendezésből!

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás