A szerbiai birkózósport történetében nyilván nem volt még olyan esemény, amikor az elnökök, edzők, bírók és más sportmunkások három napot tölthettek együtt. Ilyenre sikerült péntektől vasárnapig a szerbiai szövetség által meghirdetett birkózónagygyűlés, amelyet a hétvégén Magyarkanizsán, pontosabban a Vajdasági Birkózóakadémián tartottak meg száznál is több érdeklődő részvételével.
Pénteken amolyan zárt ajtós megbeszélésen az elnök számolt be a sportág állapotáról országunkban, s ennek kapcsán természetesen sok hozzászólás volt hallható, de a legnagyobb figyelmet a ligarendszerünk váltotta ki, hiszen evidens, hogy a mostani egyfordulós, playoffos rendszer nem ideális, de Željko Trajković bevallása szerint ő személyesen nem tud jobbat kitalálni, hiszen a sűrű program és a legjobbjaink edzőtáboroztatása miatt nincs lehetőség lebonyolítani a bajnokságot olyan formában, amit régen nagyon szerettek a nézők, s Vajdaságban is igazi csemegének számított – például egy Zenta–Spartacus összecsapás vagy a mindig presztízzsel bíró Potisje–Zenta párharc. A jelenlévők sok érdekes ötlettel álltak elő, a szakemberek több rendszerben gondolkodnak, mindenesetre egy nyilvánvaló, mégpedig az, hogy a nézőket újra a szőnyegek mellé kéne csalogatni, viszont ez nyilván csak a legjobbjaink részvételével lenne lehetséges, ők azonban elsődlegesen a válogatott programjában érdekeltek, hiszen sorban jönnek a fontosabbnál fontosabb nemzetközi versenyek, bajnokságok. Másik fájó pontja a szerbiai birkózósportnak az, hogy sehogyan sem sikerül a sajtó figyelmét jelentősebb részben felcsigázni. E téren is voltak építő jellegű vélemények, mindenesetre az biztos, hogy főleg a belgrádi médiumok (lásd: Szerbiai RTV, Arena Sport, Sportski žurnal, Blic…) figyelmét kell a legtrófeásabb sportágunkra irányítani, e téren véleményünk szerint a vajdasági magyar nyelvterületen nem állunk rosszul.
A háromnapos eseménysorozat fénypontja szombaton volt, amikor különböző tematikájú szemináriumokat tartottak a szakembereknek, s ebben is kiemelkedett az a fogásbemutató, amelyet nem más, mint Davor Štefanek olimpiai és világbajnokunk, valamint Frísz Krisztián Európa-bajnok mutatott be a szőnyegen, a kommentátor pedig Milorad Dokmanac szövetségi kapitány, a sporttudományok doktora volt. A közelmúlt legnagyobb bajnokai megmutatták az edzőknek azokat az apró trükköket, amelyekkel a legnagyobb magasságokig jutottak, s produkciójukra valóban nagyon sokan voltak kíváncsiak, ennyi edző egy helyen talán még nem is volt Szerbiában.
Az utolsó napra is maradt előadás, de a fő hangsúly a Szerbiai Birkózószövetség közgyűlésén volt, s bár a szokásos beszámolók is műsoron szerepeltek, a klubok képviselői mégis élénken figyelték a szövetség vezetőinek a mondókáját, mert itt már nemcsak a talán legsikeresebbnek elkönyvelt 2021-es esztendőről volt szó, hanem arról is, hogy szeptember derekán Belgrád Szerbia története során először felnőtt-világbajnokságot rendezhet, s Trajković pont a 2021-es év tapasztalatai fényében elmondta a tagságnak, hogy a szervezést már napokon belül megkezdik, hogy elkerüljék azokat a hibákat, amelyek az előző nagy versenyek során jelentkeztek. A közgyűlés anyagában megtalálható volt a 2024-es párizsi és már a 2028-as Los Angeles-i olimpiára való igen részletes terv, valamint a birkózás 2030-ig szóló sportstratégiája is, így ezeket gyorsan elfogadták a résztvevők.
Meg kell említeni azt is, hogy szűkebb Szerbiából sokan először jártak az akadémián, s mindannyiuknak leesett az álla a látottakat tapasztalva. Az akadémia egyébként ideális házigazdája volt ennek az igen értékes rendezvénynek, a kollégák részletekbe menő módon cserélhették ki a tapasztalataikat, minden óraműpontossággal működött, s hogy még a „kötelező” program után is okos öltetek hangzottak el és fontos döntések születtek, ez az akadémián dolgozó emberek érdeme, élükön Bálint Zoltán ügyvezetővel. Bravó, akadémia, egy újabb csillagos ötös rendezésből!