Az utóbbi bő egy évben elkényeztette a sors a magyarkanizsai Potisje Birkózóklubot, hiszen tanítványai, egykori neveltjei sorra nyerték az érmeket a világversenyeken. A legértékesebb természetesen Nagy Szebasztián felnőttaranyérme volt a tavaly Belgrádban megtartott világbajnokságon, de nagy volt az öröm Fábián Anna U23-as Eb-ezüstérme kapcsán is, idén pedig Nagy Fanni szerzett bronzot ugyanebben a korosztályban. A közelmúltban Újhelyi Evelin tért haza medállal az U17-es Eb-ről, mert a 69 kg-os súlycsoport bronzmeccsén betusolta a magyarországi Kollár Kittit.
Mindezek az eredmények természetesen nem Fortunán múltak, hiszen kőkemény munka áll mögötte, s itt a végső lökést a Vajdasági Birkózóakadémia adta meg, amely a lehető legjobb edzői kezekre bízta a lányokat, és folyamatosan edzőtáborokban, felmérő meccseken vesznek részt. Így például pont az U17-es korosztályú lányoknak kezdődik ma Magyarkanizsán edzőtábor, a szerbiai, magyarországi, horvát és a holland válogatott részvételével, tehát Evelinéknek nem sok idő maradt a pihenésre.
Ha megnézzük a dobogóról készült fotót, szembetűnő, hogy egy fejjel magasabb vagy a többieknél. Ez előny vagy hátrány?
– Szerintem ez nem számít, de az biztos, hogy így könnyebben kiszedik a lábamat.
A tiranai ellenfeleidet, a horvát Vilket és a magyar Kollárt nyilván jól ismered. Vilkről tudjuk, hogy kimagasló tehetség, de azt mondták róla, ellene az első 3-4 percet kell kibírni, mert állóképességben azért nem pont a legjobb. Te is így látod?
– Tényleg erős és ügyes, de szerintem jövőre meg bírnám verni. Kitti ellen úgy sikerült a tus, hogy ő kezdeményezett, megpróbáltam a lábára menni, ám ez nem sikerült. Már majdnem vége lett az egész kavarodásnak, de a végén „odaadta” a kezeit, s bár féltem, hogy rosszul sül el, meg kellett próbálnom. Végül sikerült!
A lányoknak, akik nálunk nevelkednek, mindenkinek baja van a lábbal, a szabadfogású elemekkel. Mennyire sikerült ezt a fajta lábra menés elleni védekezést az elmúlt időszakban begyakorolnod?
– Szerintem egyre jobb, főleg annak köszönhetően, hogy számos edzőtáborban veszünk részt, sokkal több versenyre járunk. Az edzők is rengeteget segítenek, szerintem haladunk.
Az alapokat nyilván édesapádtól és Fábián Ákostól tanultad meg, de hogy érzed, mennyire segített az akadémia ebben a látványos fejlődésben?
– Nagyon sokat. Erősebbnek, ügyesebbnek érzem magam.
Utolsó éves U17-es vagy, s tény, hogy nehéz a váltás, nehéz másik korcsoportba átmenni, és ott eredményeket elérni, hiszen most már elvárják ezt tőled. Érzésed szerint mikor erősödsz bele a junior korosztályba?
– Első évben biztosan nem. Birkózni lehet, de korai még eredményekről álmodozni. Nagyon nagy a különbség az U17 és az U20 között. Kicsit tartok is a kezdetektől, nem nagyon tudom, kik lesznek az ellenfeleim, mert abban a korcsoportban csak itthon versenyeztem, a nemzetközi porond pedig teljesen más, sokkal, de sokkal erősebb.
Milyen volt egyébként Tiranában a rendezés?
– Jó volt, a mérés után mindjárt kaptuk a reggelit, s a későbbi étkezésekkel sem volt gond. Az utaztatás jól volt megszervezve, összességében rendben volt minden.
Ma már kezdődik az új edzőtábor.
– Igen, itt lesznek a magyarok, csakúgy mint tavaly. Én azt is nagyon élveztem, és ezt is várom.
Mennyire érzed azt, hogy ez az érem már kötelez a jövőre nézve?
– Érzem, de nagyon motiváló is egyben, főleg úgy, hogy előttem Fábián Annának és Nagy Fanninak is sikerült az éremszerzés egy Eb-n. Nem elégszek meg ennyivel, több korosztályban is szeretnék dobogóra állni, hiszen ez az U17 csak a kezdet. Igazából a felnőttérem a krém, azt lenne jó elérni.
Isztambulban lesz az idén még egy világbajnokság ebben a korcsoportban, ahol aztán lesznek már japánok, amerikaiak… is. Erre hogyan lehet rákészülni?
– Ott is minden megtörténhet, csak egy kis szerencse kéne a sorsolásban. Igen, az említett versenyzők egy más szintet jelentenek, de én bizakodó vagyok.
Nyitókép: A pódium, jobbról Újhelyi Evelin (Fotó: UWW)