Mindannyian szívesen emlékszünk vissza, hogy kedvenc kutyusunkkal vagy cicánkkal milyen előszeretettel osztottuk meg gondolatainkat, „beszélgettünk vele”, kerestük társaságát, és gondoskodtunk róla. A gyermek-állat kapcsolat fontosságát több pszichológiai kutatás vizsgálta, és a tudósok számos előnyről számolnak be.
Az élőlények sok szempontból segítik a testi-lelki fejlődést, jótékony hatással vannak a gyermekek közérzetére, továbbá a szociális, azaz társas kapcsolatok kialakítására. A imádni való állatkák segítségével a gyermekek megtanulják azt, hogy felelősséggel tartoznak egy másik lény iránt, amelynek szükségletei és igényei vannak, mindezt pedig nem szabad figyelmen kívül hagyni. Természetesen életkortól függ, hogy a gyermek mekkora felelősséget vállal az állat gondozásában. Hároméves kor alatt elegendő, ha a gyerkőc segít megtölteni az itató-, etetőtálat, azonban ötévesen már elég érett ahhoz, hogy aktívan kivegye a részét a kedvenc körüli teendőkből. Ilyen szempontból a gyermek csak tanulhat, hiszen megtapasztalja azt, hogy mennyi minden függ tőle. Emellett egy kisállat csökkenti a depresszióra való hajlamot, növeli a szerotonin és dopamin hormonok szintjét, amelyek köztudottan kapcsolatban állnak az érzelmi elégedettség érzésével. Az állatok egészségre gyakorolt hatása szintén bizonyított, ugyanis azok a gyermekek, akik környezetükben házi kedvencet tartanak, már egészen kis kortól megedződnek, így szerveztük ellenállóvá válik különböző kórokozókkal szemben.
Az állatkák hűséges társai a lurkóknak, igazi játszótársak, így kifejezetten fejlesztik a társas, szociális készségeket. A gyerkőcök kedvencünkkel időnként sokkal jobb viszonyt alakítanak ki, mint testvéreikkel – derült ki a Cambridge-i Egyetem egyik kutatásából, amelyben a házi kedvencekhez fűződő érzelmek erősségét hasonlították össze más családi kötelékeket jellemző emóciókkal. Ez többek között azzal magyarázható, hogy az élőlények nem ítélkeznek az ember felett. Így érthető, hogy gyakran szorosabb a kapcsolat gyermek és állatkája között. A visszahúzódóbb személyek számára ez külön jelentőséggel bír, ugyanis a gyerekek eleinte jobban megbíznak házi kedvenceikben, mint kortársaikban. Kevesebb esély van a konfliktus helyzetek kialakulására. Segíti őket egy kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb lelki állapot kialakításában, ennek köszönhetően pedig az önbizalom egyre erősödik. Így idővel a gyerekek azt is megtanulják, hogy bizony környezetük felé is fordulhatnak nagyobb bizalommal.
