Húsz dinár az üzemanyag literje, olcsóbb az ivóvíztől. A nappali hőmérséklet néhány hete árnyékban elérte a 45 ⁰C-t, nyáron tíz fokkal több. Minden zárt helyiség klimatizált, 22–23 ⁰C-ra lehűtve. A helyi férfiak talpig fehérbe öltöznek, a nők feketébe. A lakosság kétharmada külföldi vendégmunkás száz országból. A belvárosban az egységnyi területre jutó felhőkarcolók száma a legnagyobb a világon. Adó nincs. Minden állami szolgáltatás ingyenes. Dinárjuk a legerősebb valuta a bolygón. A Föld nyersolaj-készletének tizede e tenyérnyi ország alatt van.
Nem Dubaiban és az emirátusokban vannak ezek a fantasztikus dolgok, hanem az Arab-félsziget egy másik pici olajmonarchiájában, Kuvait Államban. A tőlünk 4000 km-re fekvő Bácska plusz Bánát nagyságú országról és fővárosáról kevés hír jut el hozzánk. Pedig fővárosa és de facto egyetlen említésre méltó városa rengeteg csodát és felfoghatatlan gazdagságot rejt egy európai számára. Számomra az volt a legfurcsább, hogy nem néhány oligarcha él jómódban, hanem mind az egymillió kuvaiti állampolgár. Mindenki.
Kuvaitvárosban és a hozzá tartozó kormányzóságban él az ország lakosságának a háromnegyede. A kuvaitiak hozzászoktak a (számunkra) pokoli éghajlati körülményekhez, és ehhez igazítják napi teendőiket. Reggel kevésbé fontos ügyeket intéznek, este pedig, amikor a hőmérséklet kezd elviselhetőbb lenni, megtelnek az utcák, a bazárok, az éttermek, a plázák, a sétányok és a terek. Ekkor köttetnek meg egy vízipipázás alatt az olajüzletek és a banki befektetések. A város büszkeségei a Kuvait-tornyok. A három toronyból álló komplexumot a jugoszláv időbeli Energoprojekt tervezte és építette. A perzsa öböl partján magasodó különleges „gombák” a kuvaiti víztorony-rendszer részei, de egyikben panoráma étterem is működik két kilátóval. A forgó kilátó 120 méteren van és egy óra alatt tesz meg egy kört saját tengelye körül. Az országnak nincsen természetes édesvízkészlete, minden csepp ivóvizet importálnak, a csekély mértékű ipar számára pedig a tengervizet sótlanítják. Az olajiparon kívül bankok működnek még a városban, és kevés bevételt a halászat is generál, más gazdasági ágazat nincs. Kuvaitváros az öbölháború után kezdett gyorsan épülni és gazdagodni. Az elmúlt két évtizedben csaknem száz felhőkarcolót emeltek a városban. Az emír palotája is felér néhány magas épülettel – úgy árban, mint pompában. A Nagymecset 50 millió dollárnyi saját pénzből épült, és minden kuvaitié. Tízezer fő imádkozhat a Prófétához egyidejűleg, mondani sem kell, hogy klimatizált a másfél hektár területű mecset. Minden mecset előtt van ivókút, de a város egyetlen részén sem kell pár száz métertől többet sétálni, hogy hideg ivóvízhez jussunk.
Az egyre erősödő globális felmelegedés az öböl menti kis ország mindennapjait is erősen formálja. Magas kategóriás új gépkocsival közlekedik kivétel nélkül minden kuvaiti. A parkolókban gyakran járó motorral és működő klímával várakoznak az üres kocsik. Az üzemanyag jelentéktelen tétel egy kuvaiti számára. Homokon kívül szinte semmije sincs az országnak a földfelszín felett, de a sivatag alatt lévő fekete aranyból minden megvásárolható. Még a hideg levegő és az ivóvíz is.
