Aki ebbe a dél-lengyelországi kisvárosba utazna, annak felhívom a figyelmét, hogy a város nevében lévő R betűt nem kell kiejteni, mert aki rzeszówba kér jegyet, az máshova fog kapni, nem ide, azaz zsesúfba. Ezt én sem tudtam. Akkor jöttem rá, amikor a krakkói pályaudvaron megvettem a jegyet, és sem az ár, sem az indulási időpont nem stimmelt. Ekkor kapcsolt a pénztáros néni, hogy hova is szeretnék menni, és adott jegyet egy nagyon hangulatos kisvárosba.
A kárpátaljai vajdaság (nem összetévesztendő az ukrajnai Kárpátaljával) ma egyike a fejlettebb 16 lengyelországi vajdaságnak. Az európai országok keleti tartományai általában elmaradottabbak, de Rzeszów és környéke kivételt képez. Ez a vidék viszonylag épségben vészelte át a második világháborút, így újjáépíteni is könnyebb, egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb volt. Két zsinagógája is csak kisebb károkkal élte túl a nehéz időket. A város hét évszázada létezik, de a háború utáni nagy építkezésekig egy átlagos lengyel kisváros volt.
A gazdasági élet a repülőgépiparra épül. Repülőgépmotorokat szerelnek össze a város határában lévő ipari parkban. Nemcsak összeszerelő üzemből áll a gyár, hanem számos kiegészítő eleme is van. A rzeszówi egyetem műszaki karán szakemberek százai végeznek minden évben, akik a repüléssel kapcsolatos kisebb-nagyobb helyi vállalatokban kamatoztatják tudásukat. Az országban egyedül itt képeznek polgári gépekhez pilótákat. A helyi reptérnek van a környéken a leghosszabb kifutópályája, ez vészhelyzet esetén hatalmas gépek fogadására is alkalmassá teszi. Ilyenkor itt éjszakázik a több száz utas, ehhez megfelelő szállodai kapacitással is rendelkezik a város.
Aki ellátogat Rzeszówba, biztosan megjegyzi a Piacteret, a gyönyörű városházát és a Paniaga utcát. A sétálóutcát ma Május 3-a utcának hívják, de helyi dialektusban mindenki Paniagának nevezi. Ez a belváros legrégebbi és legszebb utcája. 1354-ben kezdték el építeni két oldalán az épületeket. Nem véletlenül húzódik pont ott, hiszen a város akkori irányítóinak, a Lubomirski családnak a kastélyát kötötte össze a templommal. Ez az utca is viszonylag épen élte túl a háborút, de a későbbi modernizálást már nem annyira. A házak többsége a XIX. században épült, néhány értékes szecessziós épület is van közöttük. E mellett van még néhány szép történelmi épülete is a Paniagának, amit a lengyel zsargonban a Mágnások utcájának neveznek, hiszen számos kiskastély, villa, kereskedőház és banképület állt az utcában. Ma a Szent kereszt templom és a mellette lévő múzeumépület a viszonylag rövid utca messze legszebb épülete. A Paniaga végén magasodó óratorony egy kis utcára nyílik, amelynek másik végét a városháza épülete zárja. A mintegy 400 éves városháza egyértelműen a város legjellegzetesebb épülete. A patinás épület számos építészeti korszak jegyeit viselte már magán. Mai kinézetét bő száz éve kapta, de néhány éve felújították, így tényleg egy gyönyörű épületről van szó. Előtte terül el a Rynek, vagyis a Piactér, melynek épületei szinte kivétel nélkül a múlt század eleji hangulatot idézik. A tér közepén egy kút is megmaradt, amely szintén a száz évvel ezelőtti mindennapok meghatározó eleme volt.
Szándékosan hagytam a végére a város legnagyobb attrakcióját, a kazamatákat. A Rzeszówi Pincék egy 369 m hosszú föld alatti pincerendszer és múzeum. Állítólag a középkori kereskedők keletről sót és fűszereket hoztak a kontinensre, visszafelé pedig tokaji borokkal pakolták meg a napi 12 szekérből álló karavánt. Egy komoly elosztóközpontot alakítottak ki Rzeszówban, mivel könnyű volt a város alatt a puha homokkőbe pincéket vájni, és a lenti klíma is igen kedvező volt a tokajinak. A XIV. század óta vannak pincék a város alatt. A háború után megerősítették az alagutakat, valamint pincéket és föld alatti múzeumot rendeztek be számos korabeli használati eszközből, címerekből, lent talált tárgyakból, boros palackokból. Ma 15 folyosó köti össze a 25 látogatható pincét, amelyek mennyezete fél és tíz méter közötti mélységben van a Rynek és a városháza alatt. Van lent egy palack, amelynek vignettáján jól kivehető a „Tokaji” felirat, de az évszámot már sajnos elmosta a történelem.
Nyitókép: A Rzeszów-i városháza