2025. február 23., vasárnap

Almati

A nyugati országokhoz szokott turistákban általában fel sem merül egy-egy keleti, netalán közép-ázsiai kirándulás gondolata, a legtöbbjük komoly előítéletekkel viseltet az európaitól merőben eltérő kultúra feltérképezése iránt. Kazahsztán sem tartozik a szokványos úti célok közé, az Oroszországtól 1991 óta független, a régió gazdaságilag és politikailag is vezető állama azonban csupa kellemes meglepetést tartogat a kalandvágyók számára. Az odajutás ugyan hosszú, és igényel némi logisztikát, de mindenképp megéri a fáradozást.

Almati, az ország korábbi fővárosa jelenleg is a legnagyobb település. Repülőtere a szocializmus ékes maradványa, a tányérsapkás rendőrök láttán könnyen hihetjük azt, hogy a legapróbb kihágásért is azonnali halálbüntetéssel sújtják a rendbontókat. Az uniformishoz párosuló szúrós tekintet mindenesetre hatásos, a munka gördülékeny, fényképezkedéssel egybekötött útlevél-kezelés után hamar elbocsátják az utazót.

Az utcára érve aztán a többségnek valószínűleg leesik az álla. A régebbi épületek ugyan magukon viselik a szocializmus elvitathatatlan nyomait, ám a fejlődő infrastruktúra ezt jelentősen ellensúlyozza. Ha nem is építkeztek korábban környezettudatosan, a rengeteg zöldfelület meglehetősen javítja a komfortérzetet. Mindenhol fák, virágok, hatalmas parkok teszik élhetőbbé a belvárost. Látszik, hogy az emberek szívesen töltik kint a szabadidejüket, mindenhol padok, játszóterek, kültéri fitneszgépek sorakoznak. A tisztaság makulátlan, össze sem hasonlítható a nyugati nagyvárosokban tapasztaltakkal, a köztereket folyamatosan takarítják, eldobott szemetet, elhanyagolt felületeket egyáltalán nem látni. A közlekedést két-, illetve négysávos, egyirányú, jelzőlámpával ellátott utcák teszik gördülékenyebbé. A délutáni dugó idején általában rendőrök irányítják a forgalmat. A lakosok szabálykövetését dicséri, hogy egy-egy egyenruhás elegendő is a nagy csomópontokra a komolyabb torlódás elkerülése érdekében. Almatit akár az ismeretlen autómárkák városának is hívhatnánk, alig látni a vidékünkön jellemző járműveket, túlnyomórészt a távol-keleti luxusmárkák és hibridek uralják az utakat.

A belváros látványosságai könnyedén megközelíthetők. Almati legismertebb és talán legszebb épülete a Zenkov katedrális. Az ortodox építmény az 1900-as évek elején készült Andrey Zankov orosz építész tervei alapján, 50 méteres tornyai és a gazdagon díszített színes ablakai a szakma csúcspontjának számítanak. Állítólag eredetileg teljes egészében fa csapokkal illesztették össze, ebben a tekintetben egyedülálló a világon. A katedrális mögött húzódik a Panfilov park, a legnagyobb zöldfelület a belvárosban. Területén számos szökőkút és szobor található, legismertebb közülük a II. világháborúban a németek ellen hadba vonuló 21 kazah harcosnak emléket állító szoboregyüttes. Az építészetet és az emlékszobrokat leginkább a monumentalizmus jellemzi, ez alól a Köztársaság tér vagy a Függetlenségi emlékmű sem kivétel. Amennyiben időnk engedi, ne hagyjuk ki a Köktöbe dombot, a tetején óriáskerék és egyéb attrakció várja a turistákat.

Gasztronómiáját tekintve a térség sokrétű, panaszra nem lehet oka a turistának, érdemes kipróbálni a helyi specialitásokat, de az üzbég vagy grúz konyha se riasszon el senkit, kiválóan főznek. Ráadásul rendkívül megfizethető áron. A teázásnak komoly hagyománya van, minden étkezés előtt fogyasztják, de kiváló, sajátos „limonádékat” is készítenek különféle gyümölcsökből. Arra készüljünk fel, hogy még a vendéglátóipari egységekben sem beszélnek angolul, kérjünk papírt és ceruzát, ha esetleg osztanánk és többen fizetnénk a számlát. Bankkártyát mindenhol elfogadnak, de az utcán rendszeresen látni pénzváltó egységeket, így a tenge is könnyen beszerezhető. Ne lepődjünk meg, ha látjuk, hogy ezeken a helyeken akár az arany helyett is adnak hivatalos fizetőeszközt.

Az ország anyagi helyzetéről mindent elárul, hogy nálunk a csatornázáshoz használnak olyan átmérőjű csöveket, mint amilyenekben ott a földgázt vezetik a házfalon, illetve az üzemanyag literenkénti ára nagyjából fél euró. Kazahsztán számlájára leginkább csak a nehezebb megközelíthetőség róható, méltatlanul esik ki a közkedvelt célpontok közül, ha lehetőségünk adódik rá, mindenképp látogassunk el az országba.

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: KALANDTÚRA