Erős földrengés rázta meg a Nápolyi-öblöt 62-ben. A környékbeliek nem is tulajdonítottak nagyobb jelentőséget az újabb földmozgásnak, hiszen gyakran rengett alattuk a talaj. A mélyben viszont komoly dolgok történtek: a rezgések megpedzették a vulkán több száz éve szunnyadó lávadugóját. A természet még 17 évig ura volt a helyzetnek, de 79-ben már nem bírt a tűzhányó dühöngő magjával. Néhány nap leforgása alatt 1 km3 magma tört a felszínre és maga alá temette Pompeii, Herculaneum, Stabiae és Oplontis antik római városokat.
A Vezúv egy korábbi tűzhányó kráterében alakult ki. Az eredeti vulkánt Sommának hívták, és sokáig úgy tartották, hogy 12.000 évvel ezelőtt emelkedett ki a tengerből. A következő jelentősebb kitörések megközelítőleg kétezer évenként követték egymást, és alakították Somma kúpját. Napjaink precíz geológiai és vulkanológiai műszereivel viszont megállapították, hogy dupla ennyi idővel korábban született meg Somma, és négy jelentősebb kitörése volt, amely minden élőt eltörölt maga körül.
A kitörések egyenletes időszakokban követték egymást. A legutolsó vulkanikus periódus a 79-es pusztító kitörés után vette kezdetét és tart ma is. Ekkor alakult ki a megközelítőleg 1500 m magas vulkanikus kúp (minden kitörés alkalmával némileg változik a magasság). Somma annyira átalakult, hogy új nevet kapott, és lett Vezúv, vagy ahogy az olaszok nevezik: Vesuvio. A magunk mögött hagyott két évezredben negyedszáz kitörésről számolnak be a krónikák.
A tűzhányó legutoljára 1944 első három hónapjában tört ki négy fázisban, de közel sem volt annyira pusztító, mint a 79-es. Beomlott a csúcsa, és kialakult a ma is látható 1281 m magas formáció. A Vezúv napjainkban a világ egyik legveszélyesebb vulkánjának számít, mivel közvetlen közelében 3-4 millió ember (Nápoly és környéke) él. Az előttünk álló időszakra nem jósolnak jelentősebb kitörést a műszerek, de 79-ben sem volt komolyabb előjele a közeledő katasztrófának.
A vulkán lábánál élők megtanultak együtt élni a fejük felett lebegő veszélyforrással. Évszázadok óta a legjobb borok és a legfinomabb citrusfélék az ásványokban gazdag vulkanikus talajon teremnek, de a legminőségibb olívaolajokat is ezen a vidéken sajtolják. A talpraesett olaszok éltek a keveseknek megadatott lehetőséggel és példaértékű vulkánturizmust alakítottak ki a Vezúv Nemzeti Parkban. 150 éve állították forgalomba az első kábelvasutat, de sikló, fogaskerekű és drótkötélpálya is szállította a turistákat az idők folyamán. Az elmúlt negyven évben helyi busztársaságok járművei szelik a szerpentineket az év minden napján.
Tíz euró a menettérti jegy a vulkán lábától, és ugyanekkora összegű belépőjegyet kell fizetni néhány száz méterrel a csúcs alatt levő bázison. A látvány viszont kárpótol minden kiadást. Néhány méter széles ösvényen körbe lehet sétálni a másfél kilométeres kráter kerületének kétharmadát.
Egyik oldalon a kétszáz méter mély, még ma is gőzölgő, szinte szabályos tölcsér alakú kráter – amannyi borzalom forrása, több virágzó kereskedőváros veszte. A másik oldalon a Nápolyi öböl terül el – Olaszország egyik legelitebb vidéke. Nyugat felől a hárommillió lakosú metropolis nyújtózkodik, déli irányban tiszta időben el lehet látni egészen a Sorrentói-félsziget egzotikus kisvárosaiig. Van egy kis sziget is a látómezőben – Capri.
