Nimes

Van egy kisváros a Marseille-Montpellier-Avignon háromszögben, amely nem annyira felkapott a francia Riviérán, holott itt áll a legjobb állapotban fennmaradt római kori amfiteátrum a világon, két szentély az ókori világból, és Európa egyik első szökőkutakkal gazdagon díszített népkertje. Nimes nem a tengerparton épült, de a város szökőkútjai, pálmafái, aranyszínű kőépületei és a forróság igazi mediterrán hangulatot varázsolnak neki. A tudat pedig, hogy kétezer éve gazdag és virágzó város állt itt, amelynek mindennapjaiba ma is bepillanthatunk, még izgalmasabbá teszi a helyet.
Amikor a Cote d'azuri utazásom előtt a környék látnivalói és érdekességei után kutattam a Marseille-i kikötőt, a montpellieri botanikus kertet és az avignoni pápai palotát sorolták az úti- és élménybeszámolók. Aztán rábukkantam egy szentély és egy aréna fotójára. E két kép már elég érv volt, hogy Nimest is útba ejtsem.

A Római Birodalomban a feltételezések szerint 400 aréna épült. Az idő, a háborúk és a természeti katasztrófák sokukat megsemmisítették. A nimesi szabadtéri színház, kis túlzással, olyan, mintha a közelmúltban építették volna. Ilyen jó állapotban egyetlen aréna sem élte meg a XX. századot. Az amfiteátrum 70-ben épült, nem sokkal a Colosseum után. Ellipszis alakú, 131 m hosszú és 101 méter széles. Külső homlokzata 21 méter magas, ezzel pedig a 20. legnagyobb aréna a világon. 60 árkád van rajta és 124 bejárat, amelyeken keresztül a 24.000 néző néhány perc alatt el tudta hagyni az arénát. Mint a birodalom más helyein, itt is egész napos előadásokat tartottak a népnek: rabszolgák vagy elítéltek harcoltak állatokkal, kivégzéseket és lefejezéseket rendeztek, a nap fénypontjaként pedig következtek a gladiátorok elitharcai. A középkorban erőddé alakították, majd lovagkastély lett belőle. Ennek köszönheti, hogy nem bontották szét és építették be köveit más építményekbe. Hispánia közelsége miatt idővel elterjedtek a bikaviadalok is ezen a vidéken, amelyeket természetesen a hatalmas arénában rendeztek meg. A szabadtéri színházat ma is használják: fesztiválokat, koncerteket és egyéb eseményeket rendeznek falai között.

A Maison Carrée (Kockaház) egy kifogástalan állapotban fennmaradt, Krisztus előtti időből származó római szentély. Augusztus császár építtette és a fiatalon elhunyt fogadott fiainak, Gaiusnak és Luciusnak szentelte. Volt egy körfelirat a templomban, amely tanúsította ezt, de a középkorban eltávolították. Ezer párszáz évvel később egy francia kutató a falban maradt lyukak helyzetéből rekonstruálni tudta a betűket. Ezt a feliratot hirdették a bronzbetűk: Gaius Caesarnak, Augustus fiának, konzulnak; Lucius Caesarnak, Augustus fiának, választott konzulnak; a fiatalság hercegeinek. A templom a Forum része volt, a város gazdasági és adminisztratív szívéé. Egy 3 méter magas pódiumon épült, hogy az egyszerű emberek fölé emelkedjen. Szabályos négyszög alaprajzú – innen ered a francia elnevezése. Hossza 26 méter és ez pont duplája a szélességének. Oldalról 10-10 korinthoszi típusú oszlop díszíti, elölről pedig további hat. Ajtaja csaknem hét méter magas, és nincs rajta egyetlen ablak sem. Belső díszítése szegényes, az eredeti elemekből semmi sem maradt meg. Ma neves kortárs művészek kedvelt kiállítóhelye.

A Jardins de la Fontaine (A források kertjei) Nimes harmadik leglátogatottabb helye. A római időben itt fakadt forrás a hegyből, így a környéket hamar benépesítették. Ma is áll még két romos épület ebből az időszakból: Diana szentélye és a jobb állapotban lévő Magne megfigyelőtorony.

Diana szentélye templom vagy fürdőkomplexum része lehetett, a Magne torony pedig a védelmi fal egyik bástyája Kr. e. 15-ből. Néhány száz éve a parkot újratervezték a kastélykertek mintájára, és a kontinens első rendezett köztéri parkja lett, amely az egyszerű emberek számára is nyitott lett.

A közkert fontanái és csobogói vázákkal és kőkorsókkal stílusosan kiegészítik a buja szubtrópusi növényvilágot.
Az én nimesi élménybeszámolómhoz hozzátartozik még a Szökőkút rakpart is.