Gül Baba türbéje Budán

Aki Budapesten jár és ideje megengedi, érdemes felkeresnie Budán a Gül Baba szentélyt és kilátót. A Rózsadombon elhelyezkedő műemlék felújítása az 1990-es években kezdődött és 2018-ra fejeződött be, a magyar és a török állam összefogásával. Ma csodálatos építmény: Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely.

Gül Baba bektási dervis volt, aki 1541-ben érkezett Budára az oszmán hadsereggel, II. Mohamed uralkodása idején. Egyes történetek szerint katona volt, más források szerint pedig rózsatermesztő és illatszerárus. Rózsái híresek voltak messzi földön. Mivel turbánján mindig egy szál rózsa díszelgett, a Rózsák atyja nevet kapta. A Rózsadomb elnevezés is vele kapcsolatos.

Buda ostrománál megsebesült, és meg is halt. A gyászszertartást a mai Mátyás-templomban tartották meg, melyen megjelent I. Szulejmán szultán is. Sírja fölé türbét emeltek 1543 és 1548 között, mellé derviskolostor, tekke épült, a környéken temetkeztek az oszmánok.

A törökök kivonulása után a jezsuiták tulajdonába került a szentély, 1801-ben Wagner János építész vásárolta meg, és villát épített a türbé köré. 1914-ben a türbét műemlékké nyilvánították.

Ma a Gül Baba Kulturális Központ nagyon szépen kialakított épületegyüttes. A szentélyben Gül Baba koporsója látható, tetején mindig egy szál rózsa van. A türbé körül mutatós oszlopsor és rózsakert húzódik. Tizenkét turbános sírkőmásolat idézi a valamikori török temetőt.

A kis múzeumban érdekes tárlat fogad bennünket, a belső tér vörös kőből és fából van kialakítva, különlegesek a színes mozaikok az ablakokon. Könyvtartó, régi hangszerek, dervisruhák és -tárgyak, dervisbábuk láthatók, arany rózsavíztartó és füstölő – a török házakban rózsavízzel hintették meg a vendéget. A rózsa Mohamed prófétát jelképezi. Könyvek, használati eszközök találhatók itt.

Az egyik teremben a valamikori híres budai mulatóról, a Kis Konstantinápolyról készült képek, tervrajzok láthatók. A közkedvelt vigalmi negyed a Lágymányosi hídnál üzemelt, török stílusban.

Gül Babáról Huszka Jenő és Márton Péter operettet írtak, melyet 1905. december 6-án adtak elő az akkori Királyi Színházban, nagy sikerrel. A témáról film is készült 1940-ben, Nádasdy Kálmán rendezésében, Jávor Pál és Szeleczky Zita főszereplésével.

Az operett 1590-ben játszódik, Gábor diák barátjával beszökik Gül Baba rózsakertjébe, és leszakít egy virágot szerelmének, Leilának, akiről nem tudja, hogy Gül Baba lánya, a rózsa pedig szent. Elfogják és bebörtönözik, már kivégzését várja, de a végén minden jóra fordul. Az operett örökzöld melódiáit sokan ismerik: „Darumadár fenn az égen”, „Borban az igazság”, „Ott túl a rácson egy más világ van”...