Ételek és életek, amelyek közel állnak a szívünkhöz. A mindennapi életünk ízeihez, receptjeihez, illa(na)taihoz tartozik egy-egy (sors)történet. Ebben a rovatban a magaméit írom le, remélve, hogy ezekben a sztorikban az Olvasó is megtalálja majd (a) magá(é)t. Recept is lesz, lehet utánunk csinálni – sütni, főzni, enni: lenni.
A lakoma szó jelentése: „Bőséges evés-ivás, amin egy társaság vesz részt rendszerint egy örvendetes esemény, emlékezetes nap (például: évforduló) alkalmából vagy egy személy tiszteletére. A lakoma egy vidám, esetleg ünnepi hangulatú társas étkezés.”
A fenti értelmezésnek tűpontosan megfelelt a minapi bőséges vendégszeretet, amelyben egy jóbarát ünnepnapján részesültünk. (Bácskai) falun egyébként gyakran érheti az embert hasonló gasztroélmény, a vendégszeretet határtalanul dús tud lenni, nemcsak ünnepnapok, hanem egyéb alkalmak, disznótorok, vacsorapartik apropóján is. Fogalmazhatnánk egyszerűen úgy, hogy egy-egy vendég érkezése önmagában ünnepnapnak számít mifelénk. A házigazda előhozza éléskamrája legjavát, megmutatja főzőtudománya legpazarabb formáját.
Így jártunk mi, ezen az ominózus tavaszi könnyed, egyáltalán nem bácskai jellegű, sokkal inkább világlátta stílusjegyeket tartalmazó, mégis a háziasszony helyi ízeken nevelődött ízlését mutató vacsorán. Már a tálalás jóllakatott, a tekinteteknek vizuális szép-élményt adott.
Hogy ilyen profánul fogalmazzak: végtelenül beettünk, ezek a fogások mégsem voltak nehezen emészthetőek. Sajnos receptet nem kaptunk útravalóul, mert a háziasszony elmondása szerint fejből, sok évtizedes tapasztalat alapján, érzéssel alkotta ezeket a remekbe szabott fogásokat. Az ízhatások azonban nem hagytak nyugodni, és megkíséreltem levadászni, két hasonlónak tűnő receptet. Fogadják ezeket szeretettel!
Kakukkfüves-rozmaringos csirkecombok
Hozzávalók: 4 db csirkecomb, só, őrölt fekete bors, 4 szál kakukkfű, 2 szál rozmaring, 1 ek. sertészsír (szerz. megj.: vagy olívaolaj), 2 dl fehérbor.
Elkészítése: A megtisztított csirkecombokat sózzuk, borsozzuk. Jénai tálba rakjuk, tetejére tesszük a zsírt (vagy olívaolajat), ráöntjük a bort, ráhelyezzük a fűszereket, és lefedve, 180 fokra előmelegített sütőben megsütjük.
Kész is…!
Aztán dicsérjük meg magunkat szépen, hogy ilyen egyszerűen és nagyszerűen főztünk különösen finomat.
Hozzátartozik a főétel történetéhez, hogy vendéglátónk valami utánozhatatlanul egyedi ízvilágú csicseriborsó-salátával meg szintén mennyei krumplisalátával tálalta a csirkecomb-kreációt.
Mielőtt rátérnék a desszertre, el kell mondanom, a lakoma-asztalon a fogások között pogácsa és kapros lepény vezetett át bennünket egyik íz-élményből a másikba, harmadikba…(?)
Tehát a desszert-recept:
Narancstorta
Hozzávalók a tésztához: 8 tojás, 20 dkg cukor, 15 dkg darált mandula, 2 ek. prézli, 2 ek. finomliszt, 1 kezeletlen narancs; a krémhez: 4 tojássárgája, 4 ek. cukor, 3 ek. finomliszt, 5 dl tej, 1,5 kezeletlen közepes narancs, 25 dkg vaj, 20 dkg porcukor.
Elkészítése: A tésztához 1 tojást és 7 tojás sárgáját a cukorral habosra keverünk. Hozzáadjuk a prézlit, a mandulát, a lisztet, a narancs reszelt héját és a levét. Jól összedolgozzuk. A tojásfehérjéket kemény habbá verjük, majd lazán beleforgatjuk a tésztába. A tésztát tortaformába öntjük, majd előmelegített sütőben, 170 °C-on (légkeverésen) 40 perc alatt megsütjük. A kihűlt tésztát keresztirányban 3 lapra vágjuk. A krémhez a tojássárgáját a cukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a lisztet és a tejet. Egy lábasba öntjük, és lassú tűzön kemény állagúra felfőzzük, majd lehűtjük. A kihűlt krémhez adjuk a narancs levét és a reszelt héját, a lágy vajat és a porcukrot. Az egészet jó habosra kikeverjük. A krémmel megkenjük a tortalapokat, és egymás tetejére helyezzük.
Kívánok jó étvágyat, hasonlóan jó társaságot!
