Minden kétséget kizáróan 2015-ben Szerbia volt az első számú vízilabda-nagyhatalom. Itt elsősorban a férfiak eredményeivel foglalkozunk, hisz a női vízilabda – akárcsak a foci és a jégkorong – még nem szerzett akkora tekintélyt, mint a kosárlabda, a kézilabda és a röplabda. A szerb férfiválogatott megnyerte a vb-t és a világligát, és elsőként biztosította helyét a riói olimpián. A szerb válogatott a 21 tétmeccsen veretlen maradt, a kilenc vb-előkészületi találkozó közül pedig négyet nyert meg és ötöt veszített el.
A vb-t az orosz Kazanyban rendezték meg. Az esélyesek könnyen vették a csoportküzdelmeket, a negyeddöntőben azonban megkezdődött a meglepetések sorozata. A görögök előbb ötösökkel verték az ausztrálokat, majd Magyarország alulmaradt az olaszokkal szemben. Szerbia gyönge kezdés után rutinosan verte az USA-t, a horvátoknak pedig könnyű dolguk volt Montenegróval. Az elődöntőben Szerbia félidőben 8:2-re vezetett az olaszok ellen, és könnyen jutott tovább, a görögök pedig az utolsó negyedben döntetlenre mentettek a horvátok ellen, majd ötméteresekkel estek ki. Mint a világligában, újra szerb–horvát döntő volt. A horvátok az elején megint két góllal vezettek, de félidőig a szerbek zsinórban ötöt dobtak, majd 7:4 után a hajrában még négyet a több mint megérdemelt fölényes győzelemért.
A világligában Szerbia címvédő volt, és esélyességét igazolta a bergamói nyolcas döntőn. Szerbia a csoportban legyőzte az olaszokat, az ausztrálokat és az amerikaiakat, a B csoportban a magyarok veszítettek a horvátok ellen, akik kikaptak a braziloktól. A negyeddöntőben Szerbia Kínát, Horvátország pedig Olaszországot verte, míg Magyarország nagy meglepetésre kikapott az USA-tól. Az amerikaiakat az elődöntőben a horvátok állították meg, Szerbiának pedig nem volt különösebb gondja a Ratko Rudić edzette meglepetéscsapat brazilokkal. A magyarok az utolsó napon is alulteljesítettek, hisz veszítettek Ausztrália ellen, míg Szerbia 2:4-es félidő után a döntőben 9:6-ra verte a horvátokat.
A két nagy siker után nem meglepetés, hogy a FINA Duško Pijetlović személyében szerb pólóst választott meg az év legjobbjának.
A 2015-ös év legrangosabb ifjúsági versenye az Almatiban megrendezett világbajnokság volt. Szerbia 2003, 2005 és 2011 után negyedízben szerezte meg az aranyérmet, s a dobogón még az olasz és a magyar ifik álltak, a legjobban pedig a 7. helyen zárt horvátok teljesítménye maradt el a várttól. Az első szakaszban az esélyesek nagyobbára magas arányú győzelmekkel haladtak, azután pedig az egymás közötti leszámolásokban számos szoros és színvonalas meccset láthattunk. A negyeddöntőben a horvátokat a görögök ejtették ki, Magyarország Montenegrót egy óriási második negyeddel, Szerbia pedig Spanyolországot elég rutinosan múlta felül. Az elődöntőben a magyarok az olaszoktól kaptak ki két góllal, Szerbia pedig kiváló játékkal mért katasztrofális vereséget a görögökre. A bronzmeccsen a magyarok ötméteresekkel nyertek a görögök ellen, Szerbia pedig a döntőben háromgólos vezetés után csak jobb hajrával és Dobožanov kapus bravúrjaival győzött az olaszok ellen.
Klubszinten az olaszok taroltak, hisz az Euroligát és a szuperkupát a Pro Recco, az Eurokupát pedig a Posillipo nyerte. Az Euroligában az Eger 5., a Szolnok 6. lett, a csoportküzdelmekből pedig a Partizan és a Radnički nem jutottak a hat közé. Az Eurokupában a Vojvodina a 16 között esett ki. Mindennek az első oka a szerbiai klubok áldatlan, sőt drámainak is nevezhető anyagi helyzete, hisz a jobb klubok már a tehetséges ifiket sem tudják megtartani.
Az egyedüli jó eredmény, hogy az új Adriai Liga első idényében négy szerbiai csapat harcolta ki a helyet a második versenyév legjobb tíz gárdája között, de a 2015/2016-os idényben már sokkal rosszabb az eredmény, csak a Partizan képes középhelyezésre, míg félidényben már világos, hogy a folyatásban a C. zvezda, a Vojvodina és a Radnički a kiesés ellen küzdenek.
A felnőttek mezőnyében 2016-ban három értékes éremkomplettet osztanak ki. Mi sem természetesebb, az erős csapatok elsősorban a riói olimpia aranyérméről álmodoznak, de alig kisebb az Európa-bajnokság és a Vízilabda-világliga rangja is. Szerbia válogatottja esetében is az olimpia az elsődleges cél, de a gárda a másik két nagy versenyt sem könnyelműsködheti el, hisz az Eb januárban Belgrádban lesz, így a hazai medence kötelezi a címvédőt, a világliga pedig pénzdíjas verseny, aminek az anyagi viszonyokkal kapcsolatban van nagy jelentősége. Magyarország, amely Olaszország és Montenegró társaságában még nem szerzett olimpiai vízumot – és nagy csoda lenne, ha kihagyná Riót –, 1976 után 24 évet várt a következő ötkarikás aranyra. Szerbiai pólós 1988 óta nem volt olimpiai bajnok, amikor Szöulban a Partizan négy játékosa volt csapattag, így már 28 éves a várakozási időszak. A legutóbbi négy tornán a szerbek egy ezüst- és három bronzérmet nyertek, és most a főesélyesek lesznek, legkomolyabb riválisnak pedig, mint általában, a magyarok, a címvédő horvátok, az olaszok, a görögök és a montenegróiak számítanak. Ugyanez lesz az esélyesek listája a közelgő Európa-bajnokságon és természetesen a világligában is.
