Lezárult a Formula–1 közegét az elmúlt hónap során leginkább lázban tartó ügy, a sport első költségvetési szabálysértése. A fokozódó gazdasági nehézségek fényében, és azért, hogy a királykategóriát minden csapat számára élhetővé tegyék, a 2021-es szezontól kezdve minden évre egy költséglimitet határoznak meg az istállóknak, amit nem léphetnek túl működésük során. Mint a csak nemrég véget ért tavalyi költségvetési vizsgálatok során kiderült, a szabály első évében a Red Bull túllépte a 145 millió dollárban megszabott keretet, a rivális csapatok pedig természetesen súlyos büntetés mellett kezdtek el lobbizni a tavaly az egyéni, idén pedig mindkét vb-címet bezsebelő energiaitalos csapattal szemben. A költséglimit betartása és ellenőrzése egy technikai sportban a temérdek különféle tétel miatt rendkívül összetett feladat, és a Red Bull is elsősorban könyvelési, adóügyi hibákban botlott meg, olyan, pályán kívüli tételeket mérve fel rosszul, mint a személyzet étkeztetése, a betegszabadságok és a nem használt alkatrészek elszámolása. Az FIA elfogadta, hogy a csapat nem szándékosan költekezett túl, és megállapította, hogy a túllépés valódi mértéke is csupán nagyjából 400 000 dollárt tett ki. A szabálysértés mindazonáltal megtörtént, így a büntetés sem maradt el: a Red Bullt 7 millió dolláros pénzbírsággal és a következő 12 hónapra a szélcsatorna-használat 10 százalékos megvonásával sújtották.
Az istálló elfogadta a szankciót, noha Christian Horner csapatvezető drákói szigorúságúnak nevezte azt, különösen utóbbi korlátozás miatt, ami szerinte körönkénti 3–5 tizedmásodperces tempóvesztésre fordítható át. A rivális csapatok véleménye megoszlik abban, hogy mennyire súlyos a büntetés: a Mercedest irányító Toto Wolff szerint kellően elrettentő a mezőny többi tagja számára, a Ferrari számításai szerint viszont a Red Bull alig fogja megérezni ennek hatását, hiszen azt a pénzt és erőforrást, amit nem költhetnek el az aerodinamikai tesztekre, majd más területbe fektetik.
Hogy kellően súlyos volt-e a büntetés, arról alighanem majd csak a következő szezonban fognak végítéletet mondani a csapatok: ha a Red Bull ismét a bajnoki címekért harcol majd, biztosan mindenki amiatt fog panaszkodni, hogy a szankcióknak nem volt kellően nagy hatásuk…
AUTÓSPORT-JÁTÉKOK
Kilökték az egyetlen szerb indulót
2019-ben hívta életre az olimpiákat idéző Autósport-játékokat az FIA, amely egyetlen versenypálya körül egyesíti a világ legkülönfélébb autósportszakágainak versenyzőit, hogy mindenki a maga kategóriájában küzdjön meg a serlegek helyett ezúttal az érmekért. A terv szerint az eseményt minden év őszén megtartották volna, ám a következő két évben a világjárvány miatt elmaradt, idén viszont végre otthont tudott adni a 72 ország résztvevőinek a franciaországi Paul Ricard és környéke. A sportágak száma a legutóbbi hatról tizenhatra nőtt, a kategóriák kiválasztásával pedig továbbra sem a világsztárokat, hanem a kevésbé ismert szakágakat és a fiatalabb versenyzőket próbálják bevonzani, hiszen több gokartos szám mellett a szlalom, a drift és még a sportnak véleményesen nevezhető virtuális versenyzés, vagyis az e-sport is helyet kapott.
Szerbia egyedül a Formula–4-es versenyre delegált pilótát, a 17 éves Filip Jenićet, aki idén a spanyol F4-es szezon során állt már dobogón. Jenić hatodik helyet szerzett az időmérőn, ám az ezt követő kvalifikációs futamon az ausztrál Costa Toparis nekiütközött, a kiesés pedig megpecsételte a szerb esélyét egy erős hétvégi eredményre.
Magyarország nyolc szakágban adott le nevezést, és bár érmet nem szereztek, Deák Tünde és Bognár Martin párosa autós szlalomban szerzett 7. és Juráncsik Balázs gokart sprintben szerzett 8. helye lett a legjobb eredményük.
A legnagyobb presztízsű, legtöbb figyelem által övezett versenyszámok közül az F4-et a 16 olasz Andrea Kimi Antonelli nyerte meg, aki ígéretes formulaautós tehetségként már a Mercedes nevelőprogramjának tagja, míg a túraautósoknál egy igazi veterán, az 50 éves Tom Coronel nyakába került az aranyérem.
