Ben Watson

Habár legtöbbször olyan játékosok kapnak helyet rovatunkban, akik mesterhármast, -négyest, vagy -ötöst rúgtak, ezúttal eltekintettünk a sokgólos játékosoktól, elvégre sokszor egy-egy gól is fontosabb lehet, mint egy játékos összes gólja egy bajnokságban. Így áll a helyzet az angol középpályással, Ben Watsonnal is, aki a hétvégén csereként állt be az FA-kupa döntőjében a Wiganbe, de fejes góljával csapata megnyerte a mérkőzést, és története során először elhódította a világ egyik legpatinásabb kupatrófeáját.

Ben Watson London külvárosában, Camberwellben született 1985. július 9-én, pályafutása során két klubbal, a Crystal Palace-szal és a Wigan Athletickel állt szerződéses viszonyban, illetve egy-egy félszezont eltöltött kölcsönben a Queens Park Rangersben és West Bromwich Albionban is. Felnőttkarrierje 17 évesen indult a Crystal Palace-ben, ahol a 2002/2003-as Championship-idény végén mutatkozott be a Watford ellen, teljesítményével pedig meggyőzte a szakvezetőket, hogy az idény további részében is számíthatnak rá. Első gólját a következő idény elején szerezte a Millwall elleni 1:1 során, folyamatosan ott volt a Sasok keretében, 23 éves kora előtt túljutott a 200 meccses határon. 2004-ben az angol U21-es válogatottban is bemutatkozhatott. 2006-ban kifejezetten jól ment neki a játék, jelölték a Ligakupa Legjobb Fiatal Tehetsége díjra, ő lett a Palace legjobb fiatal játékosa, az idény végén pedig új szerződést kötött vele a klub, amely 2009-ig szólt.

A 2008/2009-es idény végén a Nottingham Forest és a QPR is érdeklődött iránta, illetve a Palace is olyan szerződésajánlatot tett elé, amivel a klub legjobban fizetett játékosává vált volna, ám végül sem a szerződéshosszabbításból, sem az eligazolásból nem lett semmi, maradt a Sasoknál. Ötször talált az ellenfelek kapujába az idény során 2008. decemberi sérüléséig. Mint kiderült, a megsérülését eredményező Southampton elleni volt az utolsó meccse a Crystal Palace mezében, ugyanis 2009 januárjában a Middlesbrough 2 millió fontot ajánlott érte, amit alá is írt volna a játékos, ha az utolsó pillanatban nem tesz jobb ajánlatot a Wigan, amely így elorozta a középpályást az egykori BEK-győztes elől. A Wigan ekkor már a Premier League-ben szerepelt, így főhősünk az Aston Villa otthonában, csereként beállva debütált az angol élvonalban 2009. január 31-én. Tíz meccsen 2 gólig jutott első félidényében, a Wigan pedig a kölcsönadása mellett döntött, így került előbb a QPR-ba, majd a WBA-ba. 2010 elején került vissza a Wiganbe, amikor a klubot sorozatos sérülések sújtották, egy időben nyolc játékosuk is partvonalon kívülre került, így muszáj volt a kölcsönjátékosaikhoz nyúlniuk. A 2010/2011-es és a 2011/2012-es idényben stabil csapattag volt, 2012-t azonban sajnálatos sérüléssel zárta. A Liverpool elleni novemberi bajnokin ugyanis egy Raheem Sterlinggel való találkozás következtében eltört a jobb lába, ami miatt féléves kihagyás várt rá. A sors azonban kárpótolta a kényszerpihenő miatt, májusi visszatérését rögtön egy FA-kupa-döntőben lőtt góllal ünnepelte meg, pályafutása legrangosabb trófeáját gyűjtve be ezzel.

Nem jósolgatnánk – nem is tisztünk –, hogy hogyan alakul majd a későbbiekben Watson pályafutása, de az biztos, hogy megbízható középpályás, ráadásul immár egy olyan diadalt is magáénak mondhat, amilyenről a legtöbb futballista csak álmodozhat.

NÉVJEGY