A magyar bajnok Vasasból a szerb bajnokcsapatba, a Crvena zvezdába szerződött a magyar női röplabda-válogatott feladója: Milovits Júlia a szülők hatására (a lényeg, hogy mozogjon a gyerek – sokunknak ismerős a mondat, ugye?) tízévesen, sudár alkata miatt választotta a röplabdát, és azért is – ahogyan ő fogalmazott –, mert nem olyan személyiség, aki kedveli a test a test elleni kontaktust.
A 22 éves Milovits magyar bajnokságot és kupát is nyert a Vasassal, tavaly azonban az Euroliga során a Crvena zvezda, amelynek feladója, Bojana Radulović Olaszországba távozott, egy ajánlattal állt elő, amely 1+1 évre szólt.
– Nem sokat, csak pár napot gondolkodtam, mivel majdhogynem egyik napról a másikra kellett dönteni, hiszen a belgrádi klubot is sürgette az idő. A döntés azonban nem volt nehéz, mivel a fejlődés szempontjából ez egy jó lehetőség volt a számomra, s kaptam az alkalmon. Korábban semmilyen kapcsolatom nem volt a klubbal, minden bizonnyal az euroligás játékom is közrejátszott a szerződtetésemben – nyilatkozta Milovits a Magyar Szónak.
• Az idény nem a tervek szerint kezdődött, hiszen saját közönségük előtt 3:2-es vereséget szenvedtek az užicei Jedinstvótól. Mi volt a vereség oka? Saját játékával mennyire volt elégedett?
– Dekoncentrált volt az együttes, de igazából nem tudom megmondani, miért veszítettünk. Én is olyan esetekben hibáztam, amelyekben nem kellett volna. Bosszús voltam a meccs után, mert öt szettünk volt rá, hogy megtaláljuk a győzelemhez vezető megoldást a Jedinstvo ellen, mégsem sikerült.
(fotó: Crvena zvezda marketing)
• A szerb fővárosban hogyan találta fel magát?
– Jól, mivel nem volt nehéz: itt is emberek élnek, a nyelvet pedig tanulom, magántanárhoz járok szerbórákra. Még ismerkedek a várossal: nemrég vettem egy turistakalauzt a szerb fővárosról, azt olvasgattam, nézegettem, s aztán a lányokkal is felkerestük a könyvben ajánlott helyeket.
• Az ELTE szociológia szakos végzős hallgatója. A sport mellett megfér most is az egyetem, vagy szünet következik?
– Egy évem maradt a felsőoktatási tanulmányaimból, s bízom benne, hogy mielőbb azt is a hátam mögött tudhatom majd. Mivel Belgrádba költöztem, most passzív félévet jelentettem be.
• A szerb sajtó teljesen szerbesítette a nevét, úgy is írják a lapok, hogy Milović vagy Milovič. Van esetleg szerb felmenője?
– Az átíráson nem lepődtem meg, mert a szerb helyesírásban mindent a kiejtés szerint írnak. A nagytatám mesélte, hogy pontosan az ő nagyszülei sem tudták megmondani, hol éltek az ükapámék, de valahonnan erről a szerbiai területről származtak az őseink.
• Tavaly Szerbiában az Európa-bajnok női röplabda-válogatott volt az év csapata, a sportági szövetség pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság díját kapta meg. Magyarországon éppen az ellenkezője történik a röplabdával: a sportág nem került be a TAO-támogatottak közé (azaz a nyereséges cégek nem ajánlhatják fel a nyereségadót röplabdás célokra, míg más csapatsportoknál megvan ez a lehetőség).
– Klubszinten, ha a ligát vesszük alapul, akkor nem érzem ezt a különbséget a két szövetség munkája között, hiszen Magyarországon is hasonlóan zajlik a bajnokság, mint Szerbiában. Az eltérések a támogatásból adódnak: a szövetségnek nincs arra pénze, hogy megfelelő szintű felkészüléssel egy jó, összeszokott válogatottat alakítson ki, az egyesületeknek pedig arra sincs pénzük, hogy színvonalas európai kupákba benevezzenek, például a Bajnokok Ligájába való benevezésre sincs keret… Pénzügyi támogatás nélkül semmi nem fog működni, mivel az edzőket meg kell fizetni, a termeket télen fűteni kell…
(fotó: camerakft.hu)
• A szövetség elnöke október 31-ig adott határidőt, hogy javuljon a helyzet, levelet írtak Orbán Viktornak, ezért vették fel a kapcsolatot a magyar származású, háromszoros olimpiai bajnok Karch Kirallyal. Lehet így tervezni a sportág jövőjét?
– Ez nem az én feladatom, de gondolom, nehéz. Az én dolgom, ha meghívást kapok a válogatottba, akkor azt elfogadom, és a képességeimhez mérten teljesítek az edzésen és a meccsen is. A kiút első lépése, hogy az utánpótlás-nevelés esetében el kell készíteni egy hosszú távú tervet. Ahogy velem fiatalon megismertették a röplabdát, ugyanezt a rendszert kellene alkalmazni ismét, főként iskolákban, ahol nagyon sok gyerek van, mivel kell a bázis, a tömeg, ahonnan kikerülnek a játékosok. Itt nagy szerepe van a most játszó és profi szerepkörben levő röplabdázóknak, akiknek reklámozniuk, népszerűsíteniük kell ezt a látványsportágat, amelynek a londoni olimpián rengeteg nézője akadt. A röplabdában nagyon sok múlik az intelligencián is, mivel nem lehet lökdösődni, így nem fog mindenáron az erősebb nyerni…
A jó dolgoknak a hátizsákban van a helyük • A Jedinstvo elleni vereség után nem sok ideje volt a csapatnak a vereség elemzésére, mivel vasárnap már újabb bajnoki mérkőzés következik, kedden pedig a Bajnokok Ligájában lépnek pályára. – Nagyon gyorsan pörögnek a napjaim, nem lehet elmélyülni egy vereségbe. A pozitív dolgokat ki kell venni, s be kell tenni őket a hátizsákunkba, a rosszakat pedig ki kell javítani, és menni kell tovább, hiszen jönnek az újabb edzések, aztán pedig a mérkőzések. Vasárnap Újvidéken a Varadin ellen játszunk, kedden pedig az azeri Lokomotiv lesz az ellenfelünk Belgrádban. |
• Magyarországi televíziós csatornákon csak elvétve lehet röplabda-mérkőzést látni.
– Ördögi kör ez, vagy akár nevezhetjük önmagába visszaforduló huroknak is, mert a televízió azt a sportágat közvetíti, amit néznek az emberek, mivel abból van bevétele a reklámok miatt. Amíg azonban nincs sok ember, aki játszaná és ezáltal nézné, addig nem tűzik műsorra a mérkőzéseket. Persze az is fontos, hogy csak a színvonalas terméket lehet eladni.
• Ilyen borzalmas körülmények között honnan van mégis néhány tehetség, mint például Ön, aki képes olyan teljesítményre, hogy komoly klub figyelmét felkeltse?
– Nagyon fontos a játék szeretete, ha valaki odafigyel, és célja az, hogy az edzésen maximálisan teljesítsen, akkor az képes arra, hogy eljusson egy magasabb szintre. Sajnos jelenleg annyi gyerek van, hogy később egy felnőttvilágversenyen tizenkét játékos éppen meglegyen. Ha egy évben ketten lesérülnek, akkor már csak tízen maradunk, s nagyon nehéz valakivel pótolni… A pénzügyi támogatás fontos, de ha csak pénz van, s nincs mögötte munka, akkor megint nem lesz változás.
• Van-e olyan dolog, amit ellesett, eltanult a zvezdás tréningek folyamán?
– Az edzés összes pillanata erről szól. Folyamatosan új dolgokat tanulok, több edző dolgozik velünk, ha hibát látnak, azt azonnal kijavítják. Nagyon sokat fejlődtem, s még fogok is!
