Az első sporteseménnyel már február 2-án, szerdán elstartol, 4-én a nyitóceremóniával hivatalosan is megkezdődik, és 20-áig tart a 2022-es téli olimpia, amely csupán fél évvel követi a járvány miatt tavaly augusztusra halasztott nyárit, ennek nyomán először lesz időben ilyen közel egymáshoz két olimpiai játékok kezdési időpontja azóta, hogy legutóbb 1992-ben még egyazon évben rendezték mindkettőt. Más különlegessége is van a mostani eseménynek, hiszen a házigazda Peking az első olyan város, amely nyári és a téli olimpiának egyaránt rendezője lehetett. Nem volt egyértelmű, hogy így lesz, hiszen sokáig Oslo pályázata tűnt a legbiztosabb befutónak, mígnem a norvég parlament a költségekre hivatkozva visszalépett a nevezéstől, s végül a NOB 2015-ös voksolásán Peking csak 44:40-es szavazataránnyal győzte le versenyben maradt egyetlen riválisát, a kazahsztáni Almatit. Az utóbbi hónapok kommunikációja azonban azt sugallja, a világ számára már leginkább csak megtűrt helyszín Peking, hiszen ahelyett, hogy a sportról lett volna szó, diplomáciai adok-kapok kezdődött Kína és a világ vezető hatalmai között. Komoly aggodalmak merültek fel ugyanis Kína emberi jogi normáival szemben az ujgurokat ért elnyomás és a hongkongi erőszakos hatalomátvétel kapcsán, s mindezt tetézte a teniszező Peng Suaj rejtélyes decemberi eltűnése, aki noha azóta többször is adott már magáról életjelet, a NOB továbbra sincs meggyőződve arról, hogy szabad akaratából dönthet. Ennek nyomán több ország, köztük az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság, Ausztrália és Japán is diplomáciai bojkottot hirdetett az olimpia ellen, ami azt jelenti, hogy sporttisztségviselőket nem küld az eseményre, ám sportolóik jelen lesznek, ami azért igencsak látszatintézkedésnek tűnik.
A második leggyakoribb téma a küszöbönálló olimpia kapcsán még mindig nem a sport, hanem a világjárvány. A szervezők természetesen nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy csökkentsék a versenyzők és a lakosság vírusnak való kitettségét – a két nagy csoport tagjai nem érintkezhetnek egymással, és két hete az is véglegessé vált, hogy nem árulnak jegyeket az eseményekre, csak bizonyos kiválasztott nézők ülhetnek majd a lelátókra, vagy állhatnak a pályák mellett. A vakcina nem kötelező az olimpiára érkező sportolóknak és stábtagoknak, aki viszont nem rendelkezik vele, az háromhetes karanténba kerül Pekingben a saját eseményének kezdete előtt. Egyes országok saját hatáskörben döntöttek arról, hogy csak oltottan engedik a részvételt sportolóiknak, így tett például az USA és Magyarország is, Svédország pedig az egész arcot elfedő, elektromotoros szupermaszkkal látta el sportolóit, akik szabadon dönthetnek a használatáról. Az biztos, hogy a fertőzöttnek nyilvánított sportolók nem versenyezhetnek, és érkezéskor máris temérdek sportoló produkált pozitív tesztet, ami arra sarkallta a NOB-ot, hogy enyhítsen a fertőzöttnek nyilvánítás kritériumán, vagyis immár nagyobb koncentrációban kell lennie a vírusnak az alanyok szervezetében ahhoz, hogy eltiltsák őket a részvételtől. Tokióhoz hasonlóan Peking is abba az ellentmondásos helyzetbe került, hogy miközben nem tanácsolja atlétáinak az egymással való érintkezést, ingyen óvszereket osztott szét köztük.
A sikeres pekingi pályázat egyik kulcsa éppen az volt, hogy a város 14 évvel korábban nyári olimpiát rendezett, és a fenntarthatóságot, a költségkímélést a zászlajára tűzve most jórészt felhasználhatja az akkor épített stadionokat és csarnokokat, persze némi átalakítás után. Ezúttal is a híres Madárfészekben tartják a nyitó- és záróceremóniát, az egykoron a vízi sportok által használt Vízkocka Jégkockává átnevezve a curlingversenyeknek ad otthont, a korábbi kézi- és kosárlabdapályán jégkorongmérkőzéseket rendeznek, a műkorcsolyázók és a rövid pályás gyorskorcsolyázók pedig ott fognak jégre lépni, ahol a múltkor még a röplabdázók ténykedtek. A fővárosban egyetlen új csarnok épült, az is a korábbi gyeplabdapálya helyén, s ott a gyorskorcsolyázók fognak versenyezni. Az események lebonyolítása emellett két távolabbi, kültéri sportközpontban zajlik még: a Pekingtől 75 kilométerre északnyugatra található Jancsingban az alpesi síelés és a csúszósportok, további száz kilométerrel odébb, Csangcsiakouban pedig a sífutás, síugrás, biatlon és a hódeszka versenyszámai zajlanak majd zömmel. A három helyszín mind külön olimpiai faluval rendelkezik, de a gyorsvasúttal Pekingből a legtávolabbi versenyhelyszínig is egy órán belül el lehet jutni.
Az olimpia több mint két hete során 109 versenyszámban hirdetnek győztest, ami héttel több, mint legutóbb Pjongcsangban. Az újdonságok között a korszellemnek megfelelően találhatunk néhány számot a szabadstílusú sí fiatalos, látványos „big air” szakágában, emellett rövid pályás gyorskorcsolyában, síugrásban és hódeszkában is lesznek koedukált számok, valamint bemutatkozik a női egyszemélyes bob is. 91 nemzet kvalifikálta magát legalább egy sportolót a játékokra, a legnépesebb különítménnyel az USA (224 fő), Kanada (215) és a nemzeti szimbólumainak használatától továbbra is eltiltott Oroszország (212 fő) nevezett, míg Szaúd-Arábia és Haiti első alkalommal vehet részt a téli olimpián. A pjongcsangihoz hasonló sportdiplomáciai különlegességet, amit akkor Észak- és Dél-Korea egységes jégkorongcsapata jelentett, ezúttal nem láthatunk, az északi országot ugyanis felfüggesztette a NOB a tokiói játékok bojkottálása miatt.
Magyarország 14, Szerbia 2 sportolót delegál Pekingbe. A magyarok négy éve történelmi sikert értek el az ország első téli olimpiai érmével, amikor rövid pályás gyorskorcsolyában megnyerték az 5000 méteres férfi váltót, s a csapat tagjai ezúttal is dobogóesélyesnek számítanak. A férficsapatot Varnyú Alex, Nógrádi Bence, a félig kínai felmenőkkel rendelkező Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang, valamint a négy éve még az Egyesült Államokat képviselő, honosított John-Henry Krueger alkotja – Varnyú és Liu Shaoang azonban koronavírus-fertőzés miatt még nem tudtak elutazni a helyszínre. További részben vagy teljesen külföldi származású tagja a magyar csapatnak a Kanadában született Kozuback Kamilla, aki a nemzet első képviselője lesz hódeszkában, míg a korábban Svájcot is képviselő orosz Julija Scsetyinyina műkorcsolyában lesz Magyar Márk partnere.
Szerbia két tapasztalt alpesi sízővel érkezik Pekingbe: Nevena Ignjatović már negyedik olimpiájára készül, és a Ljubljanában született, 2012-ben nemzetet váltó Marko Vukićević is már harmadszor képviseli az országot, és viszi majd a szerb zászlót.
A téli olimpia most először két nappal a pénteki hivatalos megnyitó előtt megkezdődik, hiszen már a szerda esti programban megrendezik a vegyes páros curlingtorna első fordulóját – erre amiatt van szükség, mert a számban a korábbi nyolc helyett immár tíz csapat vesz részt, így valamivel hosszabb lett a torna, amelyet viszont február 8-ig így is be kell fejezni, hogy átvehessék a jeget a férfi és a női csapatverseny résztvevői.
Magyarország résztvevői
Alpesi sí: Kékesi Márton (szlalom, óriásszlalom), Tóth Zita (szlalom, óriásszlalom).
Hódeszka: Kozuback Kamilla (félcső).
Műkorcsolya: Julija Scsetyinyina és Magyar Márk (páros).
Rövid pályás gyorskorcsolya: Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang, John-Henry Krueger (500 m, 1000 m, 1500 m, váltó), Nógrádi Bence, Varnyú Alex (váltó), Jászapáti Petra, Kónya Zsófia (500 m, 1000 m, 1500 m).
Sífutás: Kónya Ádám (sprint, 30 km síatlon, 50 km szabadstílusú), Pónya Sára (sprint, 15 km síatlon).
Szerbia résztvevői
Alpesi sí: Marko Vukićević (lesiklás, szuper-G), Nevena Ignjatović (lesiklás, szuper-G, összetett).
