Hála az égnek, a takarékos svájciak a minimumra csökkentették a cirkuszt. Biliárdasztalnyi maradt a pálya, melyen a cseh színekben „Európa I.” minimális győzelmet aratott „Európa II.” ellen! De a „sípszó előtt” hadd mondom el, hogy mennyire örülök a kis bájos teniszezőlány sikerének: Ana nem „csak” rangelső, hanem megvan az első Grand Slamje is. A napokban megnyílt Adidas-üzlet nyomban eladott minden olyan teniszruhát, amit ő hord az utóbbi tornákon...
A megnyitón Csehország a következő játékosokat küldte pályára a hazaiak ellen: Chelsea – Juventus, Fiorentina, Lazio, Milan – Hamburger (Szpartak Moszkva), Nürberg, Ossasuna, Köbenhavn, (Anderlecht), Anderlecht, Nürberg (Banik Ostrava). Svájc összeállítása pedig így nézett ki: Wolsburg – Lille, (Vonlenthen), Arsenal, Lyon, Stutgart – Lazio, (Basel), Udinese, Manchester City, Bayer – Borussia D. (Young Boys), Basel. Nem voltak egy ligában, ugye?! Most, hogy utólagosan ilyen furcsa szemüvegen át vizsgáltam a történteket, azt kell mondanom, hogy a játék, de az eredmény is pont olyan volt, mint azt a „játékosok” neve mutatja.
Aki mától kezdve fogadni akar, jól tenné, ha fellapozná a hétvégi Magyar Szót és a csapatokat a fenti módon „léptetné pályára”, tehát helyettesítené a játékosok neveit a klubokéval, mert nem egészen őrültek a nagy csapatok, amikor vásárolnak. Ugyan mindig vannak és lesznek véletlenek, meglepetések, de egy hosszú versenyen leginkább a kiváló játékosokkal rendelkező, jól szervezett csapatok nyernek. Persze ide tartozik a munka etikája is és a szív is...
Ha a fentieket veszem alapul, akkor nem csoda, hogy a portugálok nyertek, hiszen a Chelsea és a Manchester United teszi ki a fél csapatukat. Persze ez még nem zárja ki azt, az egyetlen Real Madrid-játékos – még akkor is, ha védő – lője a vezető gólt. Az ízlések és a pofonok nagyon különböznek, éppen azért van merszem kimondani, hogy a két találkozó majd semmiben sem különbözött: átlagos nemzetközi szinten volt, ami már abból is látszik, hogy az ötven játékosból egy kapus volt a legjobb?! A cseheknél, ki más mint Čech? Tehát az első nap játékosa Petr Čech.
Tegnap este lapzárta után játszottak a németek a lengyelekkel. Ennek a találkozónak az egyik legnagyobb érdekessége, hogy a német csapat gólgyárosa lengyel vezetéknevű. Igaz, tovább is „feszegethetném” a nemzetiségeket, például egy Kurányival... de minek. Alig várom a meccset, mert a lengyelekre tettem. Egyébként a német válogatott keret egyike azoknak, melyekből csak négyen játszanak a határon kívül. Nem így a lengyel, amelyből egy egész csapatra való játékos keresi a kenyerét idegenben.
S még egy mondatot arról a mérkőzésről, melyet abban a pillanatban kezdenek, amikor ezt a pár sort az éterbe küldöm. A horvátoknak nem lesz könnyű Bécsben. Eduardo nélkül ez a csapat a védők góljaira vár! Az pedig nem fog minden találkozón bejönni. Játsszanak nullát is, ha fogadnak. Az is meglehet, hogy jobb lett volna, ha befogom a szám. Már csak azért is, mert kb. egy órával ezelőtt egy nagyon-nagyot nyeltem az 1 – 3 – 0 nyomán.
Kell a magyarázat is. Hát akkor legyen: azt mondtam, hogy Federer megszoríthatja Nadalt. Hát igen, meg is szorította. De csak a kezét. A fenti három számmal Nadal 3 × 6-ja nézett farkasszemet. Ennyit az én „jövőbe látásomról”...
