A boldoggá avatott egyházfő a vallások közötti megbékélést hirdette
Harminc évvel ezelőtt, 1981. május 13-án egy pillanatra elállt az emberiség lélegzete: gyilkos merényletet kíséreltek meg II. János Pál pápa ellen és hajszálon múlott, hogy nem történt tragédia. A katolikus egyházfő néhány nappal 64. születésnapja előtt a római Szent Péter téren meglátogatta a több mint húszezer zarándokot. Fehér terepjárója lassan körbehajtott a korlátok mögött szorongó tömeg előtt, olykor egészen közel kerülve az emberekhez. A kocsi már visszafordult, amikor a jelzett napon, délután 5 óra 19 perckor egy fiatal férfi közvetlen közelből többször rálőtt a pápára: egy golyó a hasába, egy a bal kezébe és egy a jobb karjába fúródott. Nyomban a Gemilli kórházba szállították, ahol hatórás műtétet hajtottak végre rajta. Az egyházfő három és fél liter vért vesztett, vérkeringése majdnem leállt, belső vérzését nehezen állították el, több sérült bélszakaszt eltávolítottak.
A pápa elleni merénylet a fatimai Szűzanya megjelenésének évfordulóján történt
Az orvosok valóságos csodát emlegettek, mert lövedék egyetlen létfontosságú szervet sem sértett meg. II. János Pál erős szervezetének köszönhetően öt nap elteltével már elhagyhatta az intenzív osztályt, és június elején visszatért a Vatikánba. A pápát fiatal korától kezdve különleges odaadás fűzte Szűz Máriához, aki állítólag 1917-ben megjelent három gyermeknek a Portugáliában levő Fatimában. Az egyházfő megmenekülését a fatimai Madonnának tulajdonította. A testéből eltávolított golyót gyémántokkal ékesített koszorúba ágyazták be, amelyet átadott az őt meglátogató Fatima érsekének, aki a koszorút a szobor fején levő koronában helyeztette el.
„Tudom, hogy pontosan céloztam, a golyónak meg kellett volna ölnie. Miért nem vagy halott?” – kérdezte Ali Agca később a pápától
A merényletet, az akkor 23 éves török Mehmet Ali Ağca, a Szürke Farkasok terrorszervezet tagja követte el. Újabb lövésre készült, a tömeg azonban lefogta, és mozdulni sem engedte. Az olasz rendőrök nyomban őrizetbe vették. Már másnap kiderült róla, hogy hazájában élethossziglani börtönbüntetésre ítélték egy ankarai újság főszerkesztője meggyilkolásának vádjával. Fél évi raboskodás után megszökött, Rómában bukkant fel a merénylet napján. 1981 júliusában bíróság elé állították, s élethossziglani börtönbüntetésre ítélték. A pápa már napokkal az ellene elkövetett bűntény után, egy vasárnapi imájában megbocsátott merénylőjének, majd 1983 decemberében meglátogatta Ağcát a római Rebibbia börtönben. Az egyházfő négyszemközt hosszasan elbeszélgetett támadójával, s ismételten megbocsátott neki. Párbeszédük tartalmát eddig nem hozták nyilvánosságra.
Ağcának 2000-ben, a kereszténység jubileumi esztendejében – nem kis részben II. János Pál közbenjárására – Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnök megkegyelmezett. Hazazsuppolták, ahol ismét rács mögé került az előbbiekben említett bűncselekménye miatt.
A merénylet indító oka és Ağca megbízóinak kiléte a mai napig homályban maradt, mint ahogy az is, voltak-e bűntársai a Szent Péter téren. A néhai egyházfő nyíltan soha nem beszélt arról, ki(ke)t sejt a támadás hátterében. Emlékezet és azonosság című könyvében azonban azt írta, hogy merénylője kezét mások mozgatták. Ali Ağca bérgyilkos, a merénylet nem az ő ötlete volt, valaki más tervezte azt, és bízta meg vele őt, jegyezte le. A huszadik századi brutális ideológiák egyik utolsó vonaglásának bélyegezte meg az ellene irányult támadást.
Ali Ağca több változatot is előadott a merényletről. Az egyikben azt vallotta, hogy a bolgárok bérelték fel, s bűnrészességgel vádolta a szovjet KGB-t is. A másikban Agostino bíborost, vatikáni államtitkárt nevezte meg megbízójaként.
A történtek hátteréről a múlt század nyolcvanas éveinek kezdetén több mendemonda, találgatás keringett. Az egyik szerint az akkori Szovjetunió és az érdekövezetéhez tartozó államok titkosszolgálatai tervelték ki a pápa meggyilkolását, mert kemény, harcias ellenfelüknek tekintették kommunistaellenes nézetei és a lengyelországi ellenzéki Szolidaritás szakszervezetnek nyújtott leplezetlen szellemi támogatása miatt.
Letartóztatták, majd bíróság elé állították a bulgáriai Szergej Antonovot, mert Ali Ağca egyik vallomásában azt állította, hogy tőle kapta a fegyvert. Bizonyítékok hiányában Antonovot 1986-ban felmentették. Ezután visszatért hazájába, s a bolgár állam meg nem nevezett érdemeiért nyugdíjat folyósított az 58 éves férfinak. 2007 augusztusában néhány nappal halála után bukkantak rá holttestére lakásában.
A május 1-jén boldoggá avatott II. János Pál 1920-ban született a dél-lengyelországi Wadowicében. A hívő katolikus Wojtyla család Karol Józefnek keresztelte. A 264. pápává 1978. október 18-án választották meg, 455 év eltelte után ő volt az első nem olasz, az első szláv katolikus egyházfő. Szorgalmazta az együttműködést és a megbékélést más keresztény felekezetekkel és a nem keresztény vallásokkal. Az első pápa, aki látogatást tett egy ortodox többségű államban, Görögországban, a katolikus egyház történetében az első pápa, aki belépett egy mecsetbe. Szorgalmazta a katolikusok és a zsidók megbékélését, s a pápák közül elsőként látogatott el zsinagógába, a Vatikánban fogadta a jeruzsálemi főrabbit, 2000-ben pedig a Siratófalnál bocsánatot kért a keresztényeknek a zsidók ellen elkövetett bűnökért. Bocsánatot kért Galileo Galilei meghurcolásáért, Husz János megégetéséért, a protestánsok elleni vétkekért, a másként gondolkodók elleni türelmetlenségért és erőszakért, az inkvizíció módszereiért, a keresztes háborúk során elkövetett borzalmakért. Sokszor, 104-szer tett látogatást külföldön, s a világsajtó utazó pápának keresztelte el.
Az ellene elkövetett merénylet után egészsége már nem a régi. Az orvosok 1991-ben állapították meg, hogy Parkinson-kórban szenved. 2005. április elsején állapota egyre rosszabbodott, ugyanezen a napon szívroham érte, délután elveszítette az eszméletét, s április 2-án 21 óra 37 perckor elhunyt.
1982. május 12-én a portugáliai Fatimában Juan Fernandez Krohn spanyol pap újabb merényletet próbált elkövetni a pápa ellen, de a testőrség megállította. A merénylő nem értett egyet a második vatikáni zsinat határozataival, a pápát pedig Moszkva ügynökének tartotta. Hét év börtönbüntetésre ítélték, majd száműzték Portugáliából. 1996-ban ismét letartóztatták, ezúttal a baszk Batasuna párt egyik székházának felgyújtásáért, 2000-ben pedig Albert belga király és I. János Károly spanyol király elleni merényletkísérletért ítélték öt év börtönre. Jelenleg írással foglalkozik és blogjában tagadja, hogy megkéselte a pápát.
