A Magyar Kultúráért Alapítvány felhívása a kúlai közösség figyelmét is felkeltette. A pályázatra vidékünk jellegzetes gyümölcsfáiról készült összeállítással lehetett jelentkezni. A kúlaiak pályázatát Turza Szabolcs falugazdász és Cvetanović Márta állította össze, a kapott körtefacsemetét pedig a Népkör Magyar Művelődési Központ udvarában ültették el.
A részleteket ismertetve Cvetanović Márta lapunknak elmondta, Kúlán különösen az eperfa volt egykor elterjedve, mivel a közeli verbászi selyemgyárba szállították az eperfa levelét fogyasztó selyemhernyógubókat. Jelenleg sárgabarack-, dió-, alma- és mogyoróültetvények vannak.
− A Petőfi-bicentenárium kapcsán a város abban a megtiszteltetésben is részesült, hogy Petőfi-szobrot állíthatnak fel a templom közelében. A kis körtefa és a mellszobor a nagy költőnk emlékét élteti tovább. Petőfi öröksége érték, a gondviselés adománya számunkra, hogy mi tovább ápolhatjuk. Petőfi ahhoz a reformkori nemzedékhez tartozott, amely a magyar tájat a magyar nemzet számára újra felfedezte. A mai fiatal nemzedék természethez való viszonyát szintén bővítheti – magyarázta Márta.
Elmondása szerint a Petőfi-körtefa oltványa egy sok évet megélt székelykeresztúri fáról származik, mely alatt a segesvári csata előtt a költő is üldögélt. Kálmán-körtéről van szó, mely a Kárpát-medencére jellemző. A megőrzött génállomány szaporítással került Magyarországra.
− Az oltványt a kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ udvarában a vezetőség néhány tagjával és a lelkes ifjú aktivistákkal közösen ültettük el. A helyi Petőfi Brigád Általános Iskola tanulóival közösségépítő, identitásőrző szerepet is kap ez a kezdeményezés.
A fa ültetését Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepével szeretnénk összekötni tavasszal, amikor a Népkör MMK és az iskola tanulói közös gyermekdalokkal lépnének fel. Addig gondos kezek ápolják, védik, locsolják a körtefácskát. Kívánjuk, hogy égig érő fa nőjön belőle mindannyiunk örömére – mondta Cvetanović Márta.
Nyitókép: A kis körtefát a Népkör MMK udvarában ültették el (Fotó: Paraczky László)