Eltemették a farsangot és vele együtt a nagybőgőt Moholon, ahol a vasárnap esti farsangi bálon a falubeliek régi népszokást elevenítettek fel, a bőgőtemetést. A farsangbúcsúztató tréfálkozás és jelmezes alakoskodás részeként előbb farsangi esküvőt tartottak a bálon, amelyen körülbelül száz vendég vett részt. A farsangi esküvőn a beöltözött ifjú párt, akik természetesen mindketten férfiak voltak, a násznép jelenlétében összeadta a bíró és a pap, majd nagy mulatozással zárult a tréfás jelenet. A vacsora után a farsangi dínomdánom befejezéseként bőgőtemetésre került sor, amelyen jelképesen eltemették a nagybőgőt és vele a farsangot is. Mindezt sok-sok humorral, a jelmezes pap és kántor, valamint a siratóasszonyok jelenlétében. Lakatos Zsolt moholi kántor a pap szerepét töltötte be mindkét tréfás, párbeszédes jelenetben, amelyekben összesen tíz–tizenöt falubeli lépett fel zenekar kíséretében. Elmondta, hogy miután megbeszélték a forgatókönyvet, a résztvevők részéről nem igényelt nagyobb felkészülést sem a farsangi lakodalom, sem a bőgőtemetés.
– A nagybőgő eltemetésével véget ér a farsangi mulatság, kezdetét veszi a nagyböjt. Ez egy szép néphagyomány, mivel az emberek régebben nagyobb hívők voltak, és jobban betartották a vallási előírásokat, mint mostanság. A farsangot követő hamvazószerdától ugyanis nem volt mulatság. A nagybőgő jelképes eltemetése figyelmezteti az embereket, hogy nincs mulatság húsvétig – nyilatkozta Lakatos Zsolt.
A moholi Csobolyó Művelődési Egyesület elnöke, Patyi Lajos szerint a moholiak számára a farsangot búcsúztató bőgőtemetés jelentős népszokás, amelyet évről évre igyekeznek sok humorral és iróniával eleven hagyományként megélni.
Farsangi lakodalom a Csobolyó-székházban (Fotó: Csincsik Zsolt)
– Az egyesületünk röviddel a megalakulása után, 1999-ben újította fel ezt a népszokást, vagyis huszonnégy évvel ezelőtt. A bőgőtemetést próbáljuk folyamatosan minden farsangkor bemutatni. Kisebb-nagyobb okok miatt négy-öt alkalommal elmaradt, de most azon vagyunk, hogy minden évben folyamatosan legyen bőgőtemetés. Ez nemcsak hagyományápolás, hanem a magyar kultúra megélése is, amiben fontos szerepe van a beszédnek, az éneknek és a táncnak – nyilatkozta Patyi Lajos.
Lajkó Mária, a művelődési egyesület művészeti vezetője elmondta, hogy már több bőgőtemetésen vett részt, és maga is szervezett az elmúlt években. Megjegyezte, hogy az új székházban első alkalommal szerveztek farsangi mulatságot és bőgőtemetést, amit az elkövetkezőkben igyekeznek hagyományosabb módon megrendezni, ragaszkodva a moholi szokásokhoz és jellegzetességekhez.
– A moholi bőgőtemetés fontos, mert a hagyományaink részét képezi, és nekünk a művelődési egyesület tagjaiként minden néphagyományt fel kell kutatnunk, különösen a Moholra jellemzőket. A bőgőtemetést Moholon már nemegyszer bemutatták. Rendelkezek egy 1939-ből származó plakáttal, amely a bőgőtemetésre invitálja a vendégeket. Azóta folyamatosan bemutatták, amikor csak lehetett, valaki megszervezte a Nyugalom vendéglőben vagy a kultúrotthonban, sőt az elmúlt években bemutattuk már előadásként is a színházteremben.
Nyitókép: A bőgőtemetés a moholi farsangi bálon (Fotó: Almádi Éva)
