A magyar kulturális élet kovásza

Falvaink kulturális élete a magyar közösségek megtartó ereje. Így van ez Moholon is, ahol az egyik legfontosabb megtartó és közösségépítő erő a Csobolyó Művelődési Egyesület, mely szerteágazó tevékenységével elkötelezetten munkálkodik azért, hogy a helyi magyarság kulturális életét gazdagítsa, újrateremtse, és a jövő nemzedékei számára is vonzóvá tegye.

A minap, amikor ellátogattam hozzájuk, nagy volt a nyüzsgés, az egyik teremben a hegedűsök próbáltak, a másikban a népdalcsoport gyakorolt, miközben megérkeztek a felnőtt zenészek is. A Csobolyóban ilyen az élet, jönnek-mennek a csoportok, mindenki alkot, készül valamire, és mindenki otthonosan érzi magát.

Patyi Lajossal, a Csobolyó Művelődési Egyesület elnökével, Lajkó Mária művészeti vezetővel és Lajkó Szilviával, az egyesület elnökségi tagjával ültünk le beszélgetni. Elsőként a Csobolyó múltja és jelene került szóba. Patyi Lajos elmondta, hogy amikor 1998-ban újra létrehozták az egyesületet, azzal a szándékkal tették, hogy visszahozzák az egykori szokásokat, a kultúrát, a szórakozást a faluba, ugyanakkor felerősítsék azokat az emberi viszonyokat, amelyek egykoron léteztek.

– Amikor elhatároztuk magunkat, rájöttünk, nincs hol megvalósítani az általunk kitalált dolgokat. Nagyon sok teremben megfordultunk, hol rövidebb, hol hosszabb ideig maradtunk. A 2000-es évek elején a régi ifjúsági otthonba költöztünk, és ott voltunk több mint tíz évig. Amikor az eredeti tulajdonos visszakapta az épületet, nekünk is költöznünk kellett. Ismét egy átmeneti időszak következett, néhány évvel ezelőtt azonban a Magyar Nemzeti Tanácsnak, a Vajdasági Magyar Szövetségnek, valamint a Magyar Kormánynak és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek köszönhetően megvásároltuk ezt az épületet, amelyben most vagyunk – emelte ki Patyi Lajos, majd hozzátette, a szükséges felújítások 90 százaléka már befejeződött, de maradtak még hátra elvégzendő feladatok.

Ebben a felújított épületben működnek most az egyesület csoportjai: a Szekeres László Alapítvány jóvoltából itt is tartanak Kerekítőt, ahová a kisgyermekes szülők járnak csemetéikkel, majd az óvodáskorú gyermekek csoportja következik, ők népi gyermekjátékokat tanulnak. A népdalcsoport alsós és felsős lányokból tevődik össze, és van még óvodás-alsós korosztályú néptánccsoportjuk is. Felsősökből álló tamburazenekar is működik az egyesület berkeiben, illetve kezdő és haladó szintű hegedűcsoport, valamint a középiskolásokból álló Róna tamburazenekar. A felnőtteknek is akad kikapcsolódási lehetőség, hiszen népdalkör és felnőtt tánccsoport is várja őket, a zenészeket pedig az Új Hívogató Zenekar fogja össze. A csoportokkal elismert szakemberek foglalkoznak. Amikor arról kérdezem őket, hány tagot számlálnak, nem is tudják a választ, mert sokakat közéjük tartozónak éreznek.

– Aki eljön segíteni vagy részt vesz egy kézműves-foglalkozáson, azt már a tagságunkba fogadjuk – magyarázza Lajkó Mária. – Az emlékeimben mindig olyan kultúrkör él, amelyhez szabadon tudtak csatlakozni az emberek, bárkit, akinek valamilyen ötlete volt, meghallgattak. Azt szeretnénk most is, ha ilyen nyitott lenne az egyesület. Nagyon szeretjük, ha itt vannak a fiatalok, hiszen legalább tudjuk, hogy jó helyen töltik el az idejüket. Jönnek, társasjátékoznak, zenét hallgathatnak, és büszkék vagyunk rájuk, hiszen mindig szépen, rendezetten hagyják maguk után a termet – mondják szinte egyszerre.

Meséltek arról is, hogy a Csobolyó Művelődési Egyesület évente két jótékonysági vásárt tart, egyet húsvét és egyet karácsony előtt. Az itt befolyt összeget a további fejlődésbe fektetik be. Beszámoltak arról is, hogy felidézik az ünnepekhez kapcsolódó szokásokat, többek között a bőgőtemetést farsang idején. Az egyik legjelentősebb eseményük azonban a Klári néni újra énekel, amely Vlasity Károlyné Zélity Klára moholi népdalénekes emléke előtt tiszteleg. Ez az esemény a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt regionális rendezvénye, emellett Vajdaságban az egyedüli tematikus jellegű népzenei találkozó.

– A templomban tartjuk meg ezt a napot, a püspökség engedélyével. Ilyenkor szentmisét szolgáltatunk Klári néni emlékére, majd az ő hangján felhangzik a Kis pacsirta a magasban kezdetű dal, amely ma már az esemény himnusza lett, ezt követően a meghívott vendégek előadják az általuk készített műsort – magyarázta Lajkó Mária, majd lánya, Szilvia vette át a szót, aki elmesélte, hogy a meghívott vendégektől is azt kérik, hogy Klári néni örökségéből válasszanak dalt, és azt mutassák be. Hozzátette, hogy az egyesületben működő népdalkör is az egykori népdalénekes emlékét igyekszik életben tartani.

– A népdalkör két évvel ezelőtt alakult meg, azzal a céllal, hogy ismét felelevenítsük Klári néni örökségét. A munkában Klíma Döníz néprajzkutató segít, ő foglalkozik ezzel az anyaggal, és ő ad tanácsot a dalcsokrok összeállításához. Öröm számunkra, hogy a visszajelzések szerint egyre több csoport foglalkozik az ő hagyatékával és a moholi népdalokkal – mondta Lajkó Szilvia.

– Ha a Csobolyóról van szó, akkor nemcsak egy egyesületről beszélünk, hanem sokkal többről. Mi itt közösséget építünk, összetartunk és gyarapítunk. Számunkra Mohol egy olyan hely, amely nemcsak a Tisza közelsége miatt különleges, hanem a régi idők kulturális szellemiségének megőrzése miatt is, ami az akkori generációban megmaradt, és amelyet most átadnak nekünk. Ezek értékek. Mindezek mellett a csobolyósok egyik legfontosabb ismérve, hogy képesek vagyunk a megújulásra, vagyis, hogy ezeknek az értékeknek új lendületet és formát tudunk adni – mutatott rá Lajkó Szilvia, aki úgy véli, a Csobolyó Művelődési Egyesület a kovásza a moholi magyar kulturális életnek.

A művelődési egyesület munkáját sokan támogatják, így a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság, a Tartományi Művelődési Titkárság, a Magyar Nemzeti Tanács, Ada község önkormányzata, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Csoóri Sándor Alap is.

Ma 18 órai kezdettel Magyar Szó-élőújságra várjuk az érdeklődőket a moholi Csobolyó Művelődési Egyesületbe, ahol jelen lesznek a Magyar Szó-ház vezetői és lapunk munkatársai is