Augusztusban értesültem róla, hogy Hódegyházán megszűnt egy régi hagyomány, a falu utcáin már nem hajtják ki reggel, este pedig vissza a csordát. Fejőstehén, borjú, tehát marha még csak lenne, de mint olvasható az egyik közösségi hírmegosztón: egyesek aláírásukkal elérték, hogy ne terelhessék végig a falu főutcáján a csordát. Egyesek „hősként mennek végig az utcán, hogy elértek valamit”, mármint a tehenek kitiltását. „De ezek az emberek a faluért pozitívat nem tettek…”
Állítólag 170 aláírás gyűlt össze, hogy ne hajtsák ki-be a falun keresztül a csordát. Néhány éve az Iskola utca is ki lett aszfaltozva, ott is potyogtatnak a marhák, meg a Nagy utcán. Piszkolnak az ökrök, az aszfaltot a tehénlepények sokasága borítja be. Útközben a gépkocsikban is kárt tettek, olyan is előfordult, hogy valakinek letörték a visszapillantó tükrét, vagy a szép fényes járgányához dörgölőztek.
A tehénlepények eltakarítása a jószágtulajdonosok feladata volt. Egyesek zokszó nélkül végezték ezt a „piszkos munkát”, mások talán hanyagabbul, de azért békesség volt a faluban a nem jószágtartók és a marhatartók között. Az autók gumikerekére ráragadt a marhaürülék, ami ha rászáradt, nehéz volt lemosni.
Évtizedeken keresztül terelték a csordát reggel ki a legelőre, estefelé vissza a faluba. A gazda csak kinyitotta a kiskaput vagy nagykaput, az okos marha szó nélkül csatlakozott a csordához, este pedig betért vissza a helyére. Ennek az idillnek már vége szakadt. A nagyobb marhatartók megoldották a problémát, többen a közeli Hodicsra vitték át a jószágokat (már korábban), vagy, mint a Gombkötőék, a falu alatt hajtják be esténként a 30–40 fős csordát. Nem kell átmenni velük az aszfaltos utcákon.
A legelőhasználatért a helyi közösség nem kér karbantartási hozzájárulást (bérbe nem adható az állami tulajdonú legelő). Ezzel is támogatják a jószágtartókat, a tejtermelőket. Volt néhány bácskai húsmarhatenyésztő, aki nagyobb területet akart magának a közös legelőből, de nem járt eredménnyel, a helyiek azért mégiscsak elsőbbséget élveznek. Hodicson van néhány nagy juhtartó is, akik ugyancsak a Hódegyháza környéki és az Arankán túli, nyár végére teljesen kiégett, repedezett talajú szikes pusztára hajtanak ki.
Nyitókép: Gergely József felvétele
