A Mozdulj Petőfi – Petőfi 200 program keretében a hétvégén felavattak három Petőfi Sándor-mellszobrot, mégpedig Kishegyesen, Kúlán és Törökfaluban. Fontos, hogy több köztéri szobrunk legyen, nyilatkozta Fremond Árpád, az MNT elnöke.
Az idei kishegyesi Anna-napok legfelemelőbb pillanata a Petőfi-mellszobor felavatása volt. A másik két kedvezményezett településhez hasonlóan Kishegyes a Mozdulj Petőfi – Petőfi 200 program keretében részesült a szoborban, amely méltó helyet kapott a színház előtti új főtéren. A szobor Szilágyi László szobrászművész alkotása.
Az ünnepélyes átadáson Juhász Bálint, a kishegyesi községi képviselő-testület elnöke szólalt fel, elmondta, hogy méltó helyre került a kishegyesi Petőfi-szobor.
– Azt gondolom, hogy méltó helyre került ez a vajdasági Petőfi-mellszobor. A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület táncegyüttese számomra a legjobb, de mindenki számára az egyik legjobb Vajdaságban. Az idén hetvenéves a művelődési egyesület, melynek az épülete a kishegyesiek önerejéből épült fel. A megépítésétől viseli Petőfi Sándor nevét. Hasonlóságot is felfedezhetünk sorsukban: az elvesztés fájdalmát, a küzdelmet. Petőfit is elvesztettük, noha az egyik legnagyobb magyar költő volt, a szabadságharc áldozata lett. Ezt az épületet is elveszítette a közösség, és nagyon hosszú harc árán szereztük vissza, a közösség tulajdonába. Ma már ott tartunk, hogy a Vajdasági Magyar Szövetségnek és a magyar kormánynak köszönhetően hamarosan egy megújult színházterem és közösségi tér fog helyet adni a civil kezdeményezéseknek. Emellett egy gyönyörű faluközpont is kialakult, és itt találkozhatunk Petőfi Sándor-mellszobrával. Talán nem nagyképűség megemlíteni, hogy Kishegyesnél zajlott a Petőfi számára oly fontos szabadságharc utolsó győztes csatája – mondta Juhász, majd arról is szólt, hogy Petőfi intelmeit szeretnék követni, s új hazát építeni saját magunknak.
A Petőfi-mellszobor leleplezése (Fotó: Lakatos János)
A kishegyesi szoboravatót megtisztelte jelenlétével Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, aki fontosnak tartotta elmondani a médiának, hogy jó ötlet volt pályázni a Petőfi-szobrokra.
– A közösségek összefogva részt tudtak venni ezen a pályázaton, és ez gyakorlatilag megmozgatta a közösségeket. Ez összefogta az egyesületeket, összefogta egy-egy település lakosságát, és arra sarkallta őket, hogy a legjobb arcukat mutassák, s megindokolják, hogy miért ők kapjanak Petőfi-szobort. Ez az akció fontos volt a közösségépítés szempontjából. Örülök, hogy ezen a hétvégén három mellszobrot lepleztünk le, és egy negyediket is át fogunk majd adni. Az egész programsorozat Petőfi születésének 200. évfordulója kapcsán, ami a Mozdulj Petőfi – Petőfi 200 elnevezést viseli, fontos a közösségépítés és a vajdasági magyar közösség szempontjából. Az összmagyarság, és ezen belül a vajdasági magyarság, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc lelkületéből táplálkozik. Az identitás megőrzése szempontjából ez nagyon közel áll hozzánk, és nemzeti ünnepeink közül is ezek mozgatják meg leginkább a közösséget. Petőfi Sándor életútja gyakorlatilag eggyé vált a forradalommal, s a költő eltűnt az utolsó csaták egyikében – hangoztatta az elnök, majd arról is szólt, hogy fontos, hogy minél több köztéri szobrunk legyen. Ezeket az évfordulókat ki kell használni és ebből tovább tudunk építkezni az elkövetkező időszakban is, fogalmazott Fremond.
Nyitókép: Juhász Bálint ünnepi beszédet mond a szoboravatón, fotó: Lakatos János
