A költészet és az irodalom jegyében

A Podolszki József-emléknap az idén is megemlékezéssel kezdődött. A vendégek, írótársak, költők délután 3 órától a bácsfeketehegyi temetőben Podolszki József, dr. Vajda Gábor, dr. Bányai János, Szilády János, Sárközi Ferenc és dr. Juhász Géza sírjánál emlékeztek. Közreműködött Vajda Noa Pálma Kazinczy-érmes versmondó.

A Kultúrotthonban álló Podolszki-emléktáblánál Podolszki József munkásságáról és költészetéről Farkas Zsuzsa újságíró szólt.

− Nemcsak jómagam, aki lektorként fésülgettem akkoriban, a szocialista önigazgatás idején tömegével gyártott semmitmondó újságcikkeket, hanem Podolszki is rendre ostorozta a korszellem okozta szóinflációt, mellébeszélést, a nesze semmi, fogd meg jól stílusú közbeszédet. Fájlalta a lényeg kifejezésére hivatott szavak elértéktelenedését, a figyelem elterelését a lényegről. Podolszki József nemzedékünk legsokoldalúbb írója. Poéta elsősorban, de jelentős közíró, publicista, sőt, tanulmányíró is volt – fogalmazott Farkas Zsuzsa.

Az emléktábla koszorúzása után a program a Kozma Lajos Fiókkönyvtárban folytatódott, ahol Kiss Natália képzőművész megnyitotta Szalai Attila karikaturista Óriások arcképcsarnoka elnevezésű kiállítását.

− Mint ahogy a kiállítás címe is sugallja, a portrékon olyan személyeket ismerhetünk fel, akiknek neve valamilyen módon bekerült a történelembe. Az alkotó karikatúráinak technikai oldalát tekintve azt vesszük észre, hogy előszeretettel használja a hagyományos eszközöket, mint a ceruza, tus vagy az akvarell, majd a rajzokat később digitálisan átdolgozva tökéletesíti. Felismerhetünk itt XV. századi uralkodókat, de a 18/19. század jeles költőit és íróit is. A közelmúltban élt sztárok és sportolók arcai ugyancsak visszaköszönnek a képeken, láthatunk olyan sportolókat és zenészeket is, akik jelenleg azon dolgoznak, hogy minél nagyobb sikereket érjenek el a saját szakterületükön. Szalai rajzaival igyekezett kialakítani egy olyan arcképcsarnokot, ahová folyamatosan gyűjtheti a múlt és a jelen meghatározó személyiségeiről készült karikatúrákat – fogalmazott Kiss Natália.

A kiállítást követően a jelenlévők a Híd folyóirat bemutatkozását követhették. Közreműködött Sági Varga Kinga főszerkesztő, Orovec Krisztina műfordító, Antalovics Péter költő és Celler Kiss Tamás költő.

− Kilencvenéves lett tavaly a Híd, a Kárpát-medence leghosszabb életű magyar nyelvű folyóirata, ami külön tisztelet számunkra. Ennek apropóján jelentettünk meg egy évkönyvet, amely tartalmazza a decemberi központi ünnepségünknek az anyagát is, az ott elhangzott előadásokat. Külön öröm számomra, hogy az előadók mindannyian más szemszögből közelítettek, más korszakokkal foglalkoztak, azonban kirajzolódott egy ív, amely a folyóiratra jellemző. A Híd irodalmi, művészeti és társadalomtudományi lap, és úgy gondolom, hogy ezekben az előadásokban mindhárom ív jelen van. Az évkönyvbe még versek, prózaszövegek kerültek, ezek egy része elhangzott a mai ünnepségen. Külön büszke vagyok arra, hogy a tapasztalt szerzőktől egészen a fiatal szerzőkig sikerült megszólítanunk az itt alkotó, továbbá a nemcsak itt alkotó, de a vajdasági magyar irodalomhoz kapcsolódó szerzőket – mondta Sági Varga Kinga.

Hosszantartó vastapssal ért véget a Halljátok-e a dalt? elnevezésű irodalmi, verses, zenés összeállítás, amelyet Molnár-Krekity Olga, a harminc éve működő Vajdasági Magyar Versmondó Egyesület alapítója és Barta Júlia, az egyesület aktív tagja tett emlékezetessé. A műsorban közreműködött Dudás Nikolett, Brezovszki Edit és Brezovszki Márk. A közönség a magyar és nemzetközi költészet és zene remekműveit élvezhette. A programban Kaffka Margit, Radnóti Miklós, József Attila, Reményik Sándor és más, neves költők művei, valamint klasszikus zenedarabok szerepeltek.

Az emléknap a Podolszki József publicisztikai pályázat 2025. évi díjátadójával zárult. Sándor Zoltán, a zsűri elnöke elmondta, hogy az idei Podolszki József Irodalmi Emléknap alkalmából meghirdetett publicisztikai pályázatra 10 pályamű érkezett.

− A Tóth Lívia, Sándor Zoltán és Csordás Katalin összetételű zsűri a munkák elbírálása után az alábbi döntést hozta meg: I. díjat kapott a Mérgező tükör című pályamű, melynek szerzője Kállai Göblös Nikoletta. A Magyar Szó újságírója interjújában Detkó Kókai Anikó pszichoterapeutával beszélget a nárcisztikus személyiségzavarról és annak hatásairól. Az interjúval kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy egyáltalán nem könnyű műfaj, mint azt esetleg egyesek gondolják: kérdések és feleletek. Újságírói helyzetből nem mindegy, mit kérdezek, és nem mindegy, hogyan írom meg a válaszokat! Ha nem ferdítjük el az interjúalany mondanivalóját, szabad sűríteni. A második díjazott Gulyás Réka, ugyancsak a Magyar szó újságírója Varázsszavak című jegyzetében, ahogyan arról a cím is árulkodik, azokról a szavakról ír, amelyek közelebb hozzák, illetve hozhatnák egymáshoz az embereket, egyszersmind az emberi kapcsolatok ápolásának és fenntartásának fontosságáról értekezik kellő empátiával. A harmadik díjazott Dévity Tamás Nehéz kibírni könnyek nélkül című, Egy vajdasági magyar egyetemista tapasztalatai a diáktiltakozásokról alcímű írásában Greguss Lillával, az Újvidéki Művészeti Akadémia negyedéves hallgatójával készített interjút az aktuális diáktüntetésekről. Az interjú sajátos megvilágításból közelít az időszerű eseményekhez: a szerző egy insidert, egy belső személyt, egy, a tiltakozásban részt vevő egyetemi hallgatót faggat. A szövegnek jó a felépítése, van felvezetője, megismerjük belőle az interjúalanyt és a feldolgozandó témát. A zsűri egy különdíjat is odaítélt, amelyet Kollár Melitta, A kutyák mindig boldogok című írásáért kapott – foglalta össze az idei pályázati kiírás eredményeit Sándor Zoltán.

A Podolszki József-emléknap a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű kistérségi rendezvénye.