Japánban, amikor szívüknek kedves ember érkezik a házba, a legszebb kerti bonszait beviszik, hogy ékesítse a lakást, amelyben élnek. Hogy hogy jön ehhez Magyarkanizsa? Úgy, hogy a Dobó Tihamér Képtárba most több mint hetven növényt vittek be a bonszai szerelmesei Vajdaság minden tájáról, amit bárki megtekinthet. A japán hagyományt tekintve minden odalátogató különleges vendégnek érezheti magát. Ahogy körbetekintünk, valóban különös hangulat lengi be most a helyiséget. Egy csepp Japán vajdasági köntösben, igazi itthoni szeretettel. A Vajdasági Bonsai Club tagjai Magyarkanizsán mutatják be a szebbnél szebb növényeket. A kiállítást hétfőn délután nyitották meg sok érdeklődő előtt, kedden pedig Nádi Endre, a Magyarkanizsai Íjászkör elnöke, a kiállítás szervezője adott bepillantást ebbe a különleges világba. A fa mint házi kedvenc nevet viselő kiállítás kapcsán és a bonszairól beszélgettünk.
Mi a bonszai jelentése?
– Maga a bonszai egy japán szóösszetétel, a bon lapos edényt jelent, szai pedig fát. Ha fát ültetünk lapos edénybe, akkor elméletileg már bonszaiunk van, de azért ennyire nem egyszerű! Ebbe a szóba beleértendő egy bővebb jelentés is. A növény meg kell, hogy feleljen bizonyos előírásoknak.
Az íjászkör elnökének mi köze a bonszaihoz?
– Előbb lettem bonszaios, mint íjász, huszonöt éve. Azóta próbálkozom bonszai fa nevelésével. A lényege ugyanaz mindkettőnek: itt is az a megnyugvás, lelassulás a fontos, mint az íj kilövésekor.
Hogyan lelsz rá azokra a növényekre, melyeket aztán otthon gondozol?
– Járom a természetet. Kiemeljük a természetből a növényt, és gondozzuk, formázzuk. Egy bonszaira sosem lehet rámondani, hogy kész, mert minden tavasszal újrahajt, ha nem avatkoznánk be a formázásba, nem így nézne ki.
Te ezt hol tanultad, illetve aki szeretné megtanulni, hol teheti meg?
– A könyveket hívtam segítségül, mára a tapasztalat dominál, de napjainkban a közösségi oldalon van egy Vajdasági Bonsai Club nevű oldal, ahol nagyon sok kérdésre választ kaphat akár a kezdő érdeklődő is.
A mai, rohanó világban hogyan hoz ez neked megnyugvást?
– Sokan azt mondják, hogy ez a kikapcsolódás, pedig szerintem inkább ez a bekapcsolódás. Kikapcsolva akkor vagyunk, amikor a futószalag mellett robotként dolgozunk. Az anyagit kötik össze ezek a növények a lelki világgal, a miéink vajdasági bonszaiok.
A kiállításon hány növényt csodálhatunk meg?
– Hetven fa van, és kisebb növények, amelyek nem fák, hanem pozsgások vagy páfrányok. Javarészt nálunk honos fákról van szó, amelyeket itt a természetben is meg lehet találni: papíreper, szil, gyertyán, fenyők, vannak sivatagi rózsák és leanderek is.
Bármelyik növényből lehet bonszai?
– Szinte bármelyikből. Talán a diófából nehezebb, abból még nem láttam, de talán még az is megoldható. Könnyebb olyan fából kinevelni, melynek apróbbak a levelei, mert az a lényeg, hogy a kis törzzsel arányosak legyenek a levelek is. Idővel a levélméret csökkenését is el lehet érni. Amikor kezdtem ismerkedni ezzel a növényformázással, az egyik cserepemben kikelt egy lisztesparéj, amit nem téptem ki, csak visszacsíptem, és érdekes módon ugyanúgy viselkedett, mint a fák, kis ágakat hajtott. Még lisztesparéjból is lett egy kis bonszaiunk, a gond csak az volt, hogy az egyéves növény volt, de ez is mutatja, hogy a lehetőségek tárháza igen nagy.
n Kiknek a „műveit” és meddig láthatjuk most a képtárban?
– Vajdaság különböző helységei: Temerin, Szabadka, Ludas, Martonos, Királyhalom, Magyarkanizsa bonszaikedvelői hozták el a növényeiket, és bárki megtekintheti azokat péntekig a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtárban, munkaidőben, teljesen ingyenesen.
Nyitókép: Jenei Klementina felvétele
