Ezerféle maskara

A régi hagyományok éltetését és felelevenítését tűzte ki célul az Almás-Vasderes Hagyományápoló Egyesület, amikor három évvel ezelőtt először megszervezte a farsangi mulatságát Tóhfaluban. A lovas farsang egyedülálló a maga nemében, hisz a környékbeli lovasok mind idesereglenek ilyenkor, sőt, elfeledett régi szokásokat mutatnak be. Ilyen például a lósiratás, amely a tóthfalui lovas farsang egyik legmókásabb része volt.

A maskarába öltözött gyerekek és felnőttek szombaton gyülekeztek a régi iskola udvarában, onnan vonultak a faluba, ki lovas kocsin, ki lóháton, ki pedig gyalog. Az ötletes öltözékek a gyerekek és a felnőttek fantáziáját is dicsérték, hisz a rajzfilmhősöktől kezdve a fejetlen emberig színes volt a paletta. Az óvodások és iskolások tanítóik kíséretében érkeztek meg. A szülők is büszkén gyönyörködtek nemcsak az öltözékekben, hanem gyermekeik fellépésében egyaránt, ugyanis a kicsik tartalmas művelődési műsorral készültek.

Rózsa Csekity Antoanetta helyi tanítónő is maskarában érkezett.

– Az Arany János Általános Iskola harmadik osztályosainak tanítónője vagyok, jelen pillanatban Szulejmán szultán. Elsősorban azért veszek részt a diákokkal a lovas farsangon, hogy elűzzük a telet, másodsorban pedig, hogy jót mókázzunk. A gyerekek a boszorkány- és állatjelmezeket szeretik ilyenkor magukra ölteni. Az iskolában a népszokásokkal rendszeresen foglalkozunk az irodalom- és rajzcsoporton, valamint a kóruson is. A gyerekeket nem kell noszogatni, mindig izgatottan készülnek a farsangi felvonulásra. Én is szeretek mókázni, mosolyt csalni mások arcára, és bízom benne, hogy elűzzük a telet is – mondta a tanítónő-Szulejmán.

A mókázáshoz azonban kell a jó zene is. Dér Zsolt hegedűművész azért érkezett Csantavérről Tóthfaluba, hogy a hangulatot fokozza a farsangolók számára.

– Minden évben itt vagyok, és örömmel jövök, mert nagyon jó a társaság, összetartó a falu is. A zene változatos. A mulatós zenéket jobban igénylik, ám én belecsempészek némi fiatalos frissességet is. Estefelé aztán már olyan jó a hangulat, hogy öröm itt lenni. Nagyon szépnek tartom a hagyományápoló rendezvényeket, mint amilyen ez is – mondta Dér Zsolt.

A különlegessége ennek a rendezvénynek a lósiratás, melyben jelentős szerepet játszottak a tornyosi Ady Endre Művelődési Egyesület tagjai. Tóth Ugyonka Frigyes elmesélte, hogy mi ennek a lényege.

– A lósiratás régi néphagyomány, amellyel én Tóthfaluban találkoztam először, és azóta mindig részt veszek benne. Egy, a telet jelképező lovat búcsúztatunk, melyben részt vesz a cigány, a kupec, maga az eladó… A lényeg, hogy a ló már régen elpatkolt, mire el akarják adni. Móka az egész, amely a tél elűzését jelenti – tudtuk meg Tóth Ugyonka Frigyestől, aki azért is szereti a tóthfalui lovas farsangot, mert a magyar lovas nemzet volt, és ezt minden ilyen alkalommal felelevenítjük.

És aki mindezt segítséggel megszervezte és kitalálta, Kálmán Jenő, az Almás-Vasderes Hagyományápoló Egyesület elnöke.

– Nagyon sokan besegítettek a rendezvény sikerességébe és a létrejöttébe. A Zentai Gyermekbarátok Egyesülete, Dér Zsolt, a tornyosi Ady Endre Művelődési Egyesület tagjai és  természetesen a helybeliek, az óvoda, iskola tanítói és gyermekei, akik fellépésükkel is szebbé tették ezt az eseményt. Nagy örömünkre a környékbeli lovasok is sokan megjelentek, és a hideg ellenére egész sokan összegyűltünk. Ami Tóthfaluban zajlik, az mindig különleges – mondta vidáman az egyesület elnöke.

A felvonulás, a kultúr- és szórakoztató műsor után következett a mókás lósiratás, majd a kiszebáb égetésével űzték el a telet, ami érdekes módon napsütésben zajlott. Mire a műsor végéhez közeledtek, a nap is kisütött a templom közelében, mintha megérkezett volna a jel, hogy a tavasz már nincs messze.