Napra pontosan egy évvel ezelőtt tartották meg Tóthfaluban az első lovas tábort. Kiötlői és megszervezői az Almás Vasderes Hagyományápoló Egyesület tagjai voltak, akik mindössze néhány héttel a tábor előtt alakították meg az egyesületüket. Az azóta eltelt időszakban tevékenyen élték a mindennapjaikat, egyre több szimpatizánst vonzva Tóthfaluba. Bár a tábort, amit tavaly szinte teljesen önerőből szerveztek meg, az idén sajnos nem tarthatták meg, a lovassport azonban egyre népszerűbb a környékbeli fiatalok körében. Mind többen és többen érdeklődnek, éppen ezért tábor híján az előírásokhoz tartva magukat, most délutánonként lovas foglalkozásokat, oktatást tartanak a tóthfalui, poros, ám igencsak életszagú utakon. Kalmár Hajnalka és Kálmán Jenő tavaly is állták a sarat, a táborozókkal foglalkoztak, igazi falusi környezetben, és hasonlóképpen az idén is a gyerekeket tanítják elsősorban a lovakkal való bánásmódra és az irányításukra, ugyanakkor az is gyakran megesik, hogy felnőttek látogatják meg őket, mint a filmekben látott lovasiskolákban.
Mi minden történt az elmúlt egy év alatt az egyesület életében?
– Az elmúlt egy évben próbáltuk bővíteni az egyesület tevékenységeinek a körét. Elkezdtünk intenzívebben foglalkozni a lovasoktatással, a tereplovaglással. Bővítettük a lóállományt, már bértartással is foglalkozunk, illetve újabb lószerszámokat is beszereztünk, valamint egy régi bécsi hintót, ami az 1800-as évek végéről származik. Ezenkívül részt vettünk Hajdúszoboszlón a Jenei Tibor Alapítvány által életre hívott civil szervezetek találkozóján, ahol újonnan alakult egyesületként mutatkoztunk be.
Milyen programot szerveztek és milyeneken vettek részt?
– A koronavírus-járvány sajnos sok mindenben megnehezítette az egyesület mindennapjait, viszont így is sikerült tereplovaglást szerveznünk a velebiti-tó körül, lovaskocsis kirándulást a zentai Táltos Lovas Klubba, valamint több lovastúrát is Tóthfaluban és környékén. Szerettük volna megtartani a II. Tóthfalusi Lovas Élménytábort, ám ez a koronavírus-járvány miatt sajnos eddig nem sikerült. Bízunk benne, hogy augusztus végéig még lesz rá lehetőségünk! Az idén több rendezvényen is részt vettünk volna, de csak a völgyesi aratóünnepségre sikerült eljutnunk, mivel az összes többi ilyen és ehhez hasonló rendezvényt lemondták.
Bővült-e a tagság, jelentkeztek-e újabb érdeklődők, szimpatizánsok?
– Igen, szerencsére nagyon sok szimpatizánsunk van, és folyamatosan jelentkeznek az újabb érdeklődők is.
Jelenleg lovaglásra okítják a jelentkezőket. Ki foglalkozik a fiatalokkal, milyen időbeosztással?
– Jenő foglalkozik a lovas oktatással, szinte a hét bármelyik napján, főleg délutánonként 2-3 órás időintervallumokban.
Mit lehet ilyenkor megtanulni és mennyi idő alatt?
– A kezdő lovasoknak bemutatjuk és megtanítjuk a lótartás, illetve a lóápolás alapszabályait. Ezután megismerkedhetnek a lovagláshoz és a fogathajtáshoz szükséges eszközökkel. A karámon belül futószárral megtanítjuk a három jármódot: a lépést, az ügetést és a vágtát. Amikor ez már jól megy, akkor indulunk terepre. Érkeznek hozzánk haladó szintű, tapasztaltabb lovasok is, nekik hosszabb túrákat szervezünk. Akit érdekel a fogathajtás, azzal is megismerkedhet nálunk. Ebben az esetben elsősorban a lovak felszerszámozására tanítjuk meg az érdeklődőket, illetve arra, hogyan is kell befogni egy lovat a jártató kocsi vagy hintó elé, utána pedig azt, hogyan is kell irányítani a lovat a fogatban. Hogy mennyi idő alatt lehet eljutni az alapoktól a haladó szintig, az nagyon változó. Sok múlik a lovas személyiségén és hozzáállásán is. Van, aki nagyon gyorsan, néhány foglalkozás után ráérez, van, akinek több időre van szüksége.
Kik a jelentkezők és milyen indíttatásból utaznak Tóthfaluig?
– Minden korosztály megfordul nálunk, a gyerekektől kezdve egészen az idősekig. A legfiatalabb lovasunk egy kétéves kislány, a legidősebb pedig egy nagymamakorú hölgy. Főleg szóbeszéd útján, illetve az interneten és a Facebookon keresztül terjed a hírünk. Sokan szeretik a lovakat, ezért szeretnének közelebbről is megismerkedni velük, illetve kipróbálni a lovaglást. Mások kikapcsolódni jönnek hozzánk, mivel természetközeli élményekre vágynak, ugyanakkor olyanok is akadnak, akik hobbit keresnek maguknak, vagy a gyerekeiknek.
Melyik korosztály a legfogékonyabb és van-e korhatár, hogy kik tanulhatnak itt?
– Tapasztalataink szerint a 7–13 éves korosztály a legfogékonyabb, viszont bárki megtanulhat nálunk lovagolni, kortól függetlenül.
Mekkora a jószágállomány, milyen fajta lovaik vannak?
– Jelenleg öt lovunk van, egy lipicai és négy nóniusz keverék. Van még egy balkáni szamarunk is, ami szintén nagy népszerűségnek örvend a látogatók körében, valamint az apró jószágaink, például a nyuszik és a bárányok is.
Milyen szájízzel távoznak a jelentkezők?
– Aki eddig járt nálunk, szinte kivétel nélkül jól érezte magát. Sok szép élménnyel és új tapasztalattal gazdagodva távoznak tőlünk. Nagyon sok pozitív visszajelzést kapunk arra vonatkozóan, hogy óriási igény van arra a tevékenységre, amit végzünk.
Mik az egyesület további tervei, ötletei?
– A továbbiakban szeretnénk bővíteni a lóállományt, valamint kialakítani egy hintómúzeumot. A jövőben is szeretnénk szervezni minél több lovaskocsis kirándulást, lovastúrát, táborokat. Célunk, hogy minél többen megismerkedjenek a lovas élet szépségeivel.
Aki szeretne jelentkezni, milyen módon teheti ezt meg?
– Jelentkezni lehet a 065/811-25-27-es telefonszámon, illetve követhetnek bennünket az Almás- Vasderes Hagyományápoló Egyesület Facebook-csoportunkban is. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Miért éli reneszánszát a lovas sport, mi lehet az oka?
– Egyre többen szeretnének kimozdulni a megszokott mókuskerékből és városi életből. Sokan vágynak nyugalomra, kikapcsolódásra, ugyanakkor új élményekre is. A lovas hobbi ebben segít, hiszen minden nap újabbnál újabb meglepetéseket tartogat az ember számára.
