A szentmihályi Flaman Istvánt sokan a Hézső Zsolttal alkotott citerakettős tagjaként, illetve citeraoktatóként ismerik. Szülőfalujában a helyi közösség titkára, közben gyerekkora óta a kisállatok szerelmese. Családjukban mindig voltak aprójószágok. A hetvenes években még nem ennyire fajtiszta állatokat tartottak. Nyulakat, baromfit, galambokat, házi gerléket. Flaman István családi házának az udvara decemberben is a díszmadarak énekétől hangos.
– Ötfajta papagáj van itt, valamint japán fürjek, virginiai fürjek, gyémántgalambok, házi gerlék. Ezek a madarak már akklimatizálódtak, függetlenül attól, hogy sokkal melegebb éghajlatról származnak. A papagájok itteni tenyészetből erednek és az időjárási viszontagság egyáltalán nem hat ki rájuk. Természetesen, hogy télen „erősebb”, kalóriásabb ennivalót kell nekik adni, hogy a hideget kitartsák, de egyébként a téli hideg a madarakra nincs hatással. Tehát ilyen szabadon, ahogy itt vannak, a -20 Celsius fokot is kibírják. Meg vannak edződve, egészségesek, ilyen szempontból nyugodtan lehet őket kint tartani – mondta Flaman István.
A madarak egy másik állománya, a kanárik, az ausztráliai zebrapintyek, a venezuelai csíz, a japán sirálykák, a gualdaminok és a verébpapagájok ilyenkor fűtött lakásban vannak. Ugyanis decemberben van a madárkák költési idényének a közepe, ami májusig tart.
– A gualdaminok indonéziai származásúak. A természetben is most van a költési idényük. Minálunk nem mindenki csinálja így. Van lehetőség rá nyáron is dolgozni velük, de most van a szaporítási idény és talán több sikerünk lehet. Sokkal több a munka, mert biztosítani kell nekik az optimális hőmérsékletet, a minimum 20 Celsius-fokot. Sokan azért is vergődnek velük nyáron, nem télen – mondta beszélgetőtársunk.
A madarak -20 Celsius fokot is kibírnak (Kecskés István felvétele)
A hatvan kalitkában mintegy 150 madárról kell gondot viselni. Naponta az etetőket átnézni, a vizet cserélni. Ott, ahol vannak fiókák, különösen nagy gondot kell fordítani a tojásetetésre. A fészkeket átnézni, hogy kelnek-e a fiókák, mennyire fejlődnek. A házi kedvenceket – mint amilyen Flaman Istvánnál a Nagy Sándor papagáj is – csak kézi etetéssel lehet magunkhoz szoktatni.
Évek óta beszélünk az állattenyésztés válságáról, annak buktatóiról. A 2022-es aszály miatt az egekbe szökött a takarmány ára, ami még inkább megtizedelte az állatállományt. Ez a kisállattartókat sem kerülte el. Viszont az is biztos, hogy ők az állattenyésztőknél nehezebben mondanak le kedvenceikről.
– Ha a takarmány ára emelkedik, akkor jó volna, ha a jószág ára is emelkedne. Úgy van ez a madaraknál is. De általában, mint a nagy jószágnál, itt is az van, hogy a takarmány ára megy fel, a jószág ára pedig csökken. Nyilvánvaló, hogy minden aprójószág-tenyésztő is a fölösleget el szeretné adni, vagy maga az anyaállományt csökkenti a kitartás ára miatt. Én mindig bizonyos szinten tartottam az állományt. Ez a kapacitásom, és akkor se többet, se kevesebbet. Akkor mindig elérem azt, hogy közepes eredményem legyen. Ne bukjak rajtuk, a madarak el tudják tartani saját magukat, és egy kis haszon is legyen belőlük. Ettől függetlenül egy tenyésztő se a kereset miatt csinálja ezt – mondta a kisállattenyésztő.
Valószínűleg tovább csökken majd a kisállattartók száma is. De túl annak az anyagi oldalán, beszélgetőtársunk szerint arról sem volna szabad megfeledkeznünk, hogy a házi kedvencek tartása mennyire fontos a gyerekek számára, hiszen egy kisállat bevállalásával kiskoruktól megtanulnak felelősséget vállalni.
Nyitókép: Flaman István házi kedvencével, a Nagy Sándor papagájjal (Kecskés István felvétele)
