Egy Szent István király kori pénzérmével gazdagodott nemrég az óbecsei Városi Múzeum numizmatikai gyűjteménye. Raško Ramadanski, az óbecsei Városi Múzeum régész-kurátorára, numizmatikus lapunknak elmondta: a Szent István magyar király korából származó érmék a legelső és legrégebbi magyar pénzérmék, ezért rendkívül jelentősek.
– Szent István király érméinek kibocsátásával kezdetét vette a magyar pénzkészítés hagyománya, amely megszakításokkal a mai napig tart, és több mint ezer éves időszakot ölel fel. Még 2020-ban a sajtónak adott nyilatkozatomban hangsúlyoztam, hogy intézményünk numizmatikai gyűjteményének fejlesztése és bővítése érdekében olyan érméket kell beszereznünk, amelyek korábban nem képezték a gyűjteményünk részét. Mindenekelőtt a szerb középkori pénzekről és az Árpád-ház első uralkodóinak pénzeiről van szó. Mivel az említett szerb pénzeket valamennyivel korábban beszereztük, Szent István magyar király érméjének megszerzésével sikeresen gyarapítottuk a múzeumi gyűjteményt, így előrelátóak vagyunk a hosszú távú terveinkkel és stratégiáinkkal kapcsolatban – mondta Raško Ramadanski.
A kora Árpád-kori Magyarország pénzverése a magyar pénztörténet legrégebbi fejezete. Habár pénzérmékkel már az államalapítást megelőzően is találkoztak a magyarok, a pénzverést az államalapítás részeként Szent István király indította meg. Az ekkor átvett dénárrendszer a fiatal magyar állam nyugati irányultságának egyértelmű jele. A magyarokra a 9. századig közvetlen árucsere volt jellemző. Később megjelent a vert pénz is, eleinte csak mint értékképző, nem pedig a kereskedelem közege. A valódi pénzforgalom a 10. századra alakult ki, de továbbra is jelen volt az árucsere.
– A magyar pénz megjelenéséig a magyarok földjén a korai középkor folyamán keleti országokból, elsősorban Bizáncból, de az Abbászida Kalifátusból is érkeztek arany- és rézpénzek. Valamennyivel később megjelent a Szent Római Birodalom ezüstpénze, és éppen Közép- és Nyugat-Európa monetáris mércéje volt az, amely végül mintául szolgált az első magyar, morva és cseh uralkodók számára, amikor saját pénzüket veretették. Szent István volt az első magyar uralkodó, aki saját pénzt veretett, és az általa veretett első pénzek feltehetően közvetlenül királlyá koronázása után kerültek forgalomba. István dénárjai mindig ezüstből készültek, a feliratok pedig legtöbbször latin nyelvűek voltak. A múzeumi gyűjtemény számára beszerzett érmén STEPHANVS REX (István király) uralkodó személyneve és titulusa, valamint a REGIA CIVITAS (királyi város) körirat szerepel – fogalmazott a régész-kurátor.
A középkorban a pénzverdék többnyire az állam fővárosában, az uralkodó udvara közelében, illetve fontos bányák és fémfeldolgozó helyek közelében helyezkedtek el.
– A középkori Magyarországon a legjelentősebb bányászati központok a mai szlovákiai Körmöcbányán és Kassán, valamint a romániai Nagybányán voltak. Másrészt egykor bizonyos városoknak elég autonómiájuk volt ahhoz, hogy saját pénzt verjenek, mint a szerb tengerparti városok esetében Kotor, amely egykor a magyar király protektorátusa volt. Tekintettel arra, hogy I. István magyar király érméjén a királyi város megjelölés is szerepel, feltételezhetjük, hogy Esztergomban vagy Székesfehérvárott verték – mondta Ramadanski.
A múzeum Martin Ugarković óbecsei amatőr numizmatikustól kapta ajándékba ezt a kivételes érmét.
– Szeretnék köszönetet mondani a régi pénzek gyűjtőinek, mindenkinek, nem csak az óbecseieknek. Emellett köszönettel tartozom Šaban Limaninak, Zora Puzić kémiatanárnőmnek, és minden más jó szándékú embernek, akik segítettek és támogattak engem ezen a pályán. Végezetül pedig szeretnék köszönetet mondani kedves szüleimnek, Nikola és Stojanka Ugarkovićnak – mondta Ugarković.
Az óbecsei Városi Múzeum művészettörténeti, néprajzi, numizmatikai, régészeti, történelmi és természetrajzi gyűjteménye összesen több mint 18 000 tárgyat őriz.
Nyitókép: Szent István király ezüstdénárja (Fotó: Óbecsei Városi Múzeum)
