A város szeme szolgálatában

Szabadka Város összterülete meghaladja a 100 000 hektárt. Ennek legnagyobb részét, több mint 80 százalékát a mezőgazdasági területek teszik ki. Ezt a hatalmas területet a Palics–Ludas Közvállalat berkein belül működő mezőőrszolgálat nyolc mezőőre járja be nap mint nap, annak érdekében, hogy a határban is a törvényekkel összhangban folyjanak a dolgok. Ez azt jelenti, hogy minden mezőőrnek naponta 10 000 hektárt kell bejárnia egy motorkerékpárral. Korábban egy magáncég végezte a mezőőri feladatokat, de az említett közvállalat 2016 júniusában lehetőséget kapott arra, hogy tíz fővel elindítsa mezőőrszolgálatát.

Az azóta eltelt időszakban szerzett tapasztalatokról, a mezőőrszolgálat tevékenységéről beszélgettünk Čović Ágnessel, a szolgálat vezetőjével.

Beszélgetőpartnerünk elmondta, hogy Szabadka területén a kataszteri községek területeit figyelembe véve határozták meg a nyolc mezőőr ténykedési körét. Így egy-egy mezőőr teljesít szolgálatot Bajmokon, Nagyfényen, Györgyénben, Csantavéren és Békován, valamint a Palicsot, Királyhalmát és az Újvárost, illetve a régi városrészt és Tavankútat magába foglaló területen, és az úgynevezett Alsóvárosban.

– Nagy probléma, hogy nekünk mint mezőőrszolgálatnak, nagyon sokszor meg van kötve a kezünk. Mi valójában nem tudunk tenni semmit, csupán úgymond a város szeme vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a mezőőr végigjárja a terepet, és jegyzőkönyvet készít arról, amit lát. Nem vagyunk sem mérnökök, sem geodéták, és csak azt tudjuk a jegyzőkönyvbe feljegyezni, amit az adott pillanatban látunk. A jegyzőkönyveket azután továbbítjuk a városi közigazgatás illetékes szerveihez. A jegyzőkönyv szerves részét képezi a fotódokumentáció is. A mezőőrök nem olyan személyek, akik bárkit is igazoltathatnak. Amikor a helyszínen egy traktor vagy személygépkocsi van, akkor annak a regisztrációs tábláját lefényképezhetik, viszont a személyiségi jogokat a törvények védik, ezért az emberekről fényképet nem készíthetnek. A mezőőrök a motor és a fényképezőgép mellett egy GPS-szel is fel vannak szerelve, és telefonon a koordináták alapján azonnal meg tudjuk nekik mondani a parcella számát, és így könnyebb a jegyzőkönyvek elkészítése – fogalmazott Čović Ágnes.

A szolgálat vezetőjétől megtudtuk azt is, hogy a mezőőröknek nagy szerepe van a parlagfű elleni küzdelemben, és az ősz beköszöntével a tarlóégetések okozzák a legnagyobb gondot.

– Tarlóégetés alkalmával, amennyiben a tűz még ég, a mezőrök első feladata, hogy értesítsék a tűzoltókat. Közvetlen kapcsolatban állunk a tűzoltó-parancsnoksággal. Az általunk készített jegyzőkönyvek alapján, attól függetlenül, hogy tudjuk a parcellaszámot és hogy ki a tulajdonosa, kizárólag ismeretlen tettes ellen indulhat eljárás. Ha a mezőőr rajtakap egy személyt, hogy tüzet gyújt a parcelláján, akkor nyugodtan, visszafogott hangnemben a tudomására hozza, hogy ez törvénybe ütközik, és igen komoly büntetés jár érte. Amennyiben csak azt konstatálják, hogy tarlóégetés volt a parcellán, a GPS-koordináták alapján megállapítják a parcellaszámot, és hogy ki a tulajdonos, akit ezt követően levélben értesítünk, hogy konstatáltuk a szituációt, és figyelmeztetjük, hogy ez komoly büntetést vonhat maga után. A bírósági eljárást abban az esetben, ha annak megvan a jogalapja, a városi közigazgatás illetékes hivatala indíthatja el – mondta Čović.

A mezőőrszolgálat vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a korábbi években nagy gondot okozott az, hogy az állami tulajdonú földterületeket illegális úton bevetették. A szolgálat minden évben megkapja a térképet, amelyen látszik, hogy mely állami földterületek nem találtak bérlőre az adott időszakra vonatkozóan, és többször megesett, hogy az ezen területek melletti parcellák tulajdonosai birtokba vették azok egy darabját, és bevetették. Ez esetben is a mezőőrök megfigyelései alapján kezdeményezte a város a kérdéses területeken lévő termés learatását.

– Sokszor találkozunk a problémával, hogy az emberek, akik megkeresnek bennünket, azt szeretnék, ha a problémájukat rögtön ott a helyszínen megoldanánk. De azt kell mondanom, hogy a mezőőr feladata kizárólag az, hogy szemügyre vegye a helyszínt és jegyzőkönyvbe foglalja, amit lát. Sokszor nem is a mi hatáskörünkbe tartozik az, amiért kihívnak bennünket – nyilatkozta Čović Ágnes.

Beszélgetőpartnerünk mindezek mellett kihangsúlyozta, hogy véleménye szerint ideális esetben egy mezőőrnek egy helyi közösségben kellene szolgálatot teljesítenie. Ez pozitívan hatna a mezőőrszolgálat tevékenységére is, hisz a gazdák a problémáikkal nagyobb bizalommal fordulnának egy olyan mezőőrhöz, akit hosszabb ideje személyesen is ismernek.