A szülők már gyermekük megszületése előtt kiválasztják azt a nevet, amelyet csemetéjük egész életében viselni fog, és bár olyat választanak, amely elsősorban nekik tetszik, közel sem mindegy, hogy valakit José Arturo Álvareznek, esetleg Kárlítónak keresztelnek, vagy pedig Zsoltnak. A név ugyanis könnyen nevetség tárgyává tehet bennünket saját közösségünkben, de méltóságot is kölcsönözhet viselőjének, ezért jól meg kell gondolni a döntést.
A keresztnevet még azelőtt megkapjuk, mielőtt tudni lehetne, személyiségünk vajon illeszkedni fog-e hozzá, valahogy azonban az idők folyamán azonosulunk saját nevünkkel, s egyik-másik nevet sem éreznénk jobban hozzánk illőnek, mint amit viselünk. Persze, azonosulni lehet az idegen eredetű és a magyar közösségben furcsán ható nevekkel is, tulajdonosaik különlegesnek is érezhetik magukat, a környezet azonban furcsállja, ha valakit Dzsémsznek vagy Nenszinek kell szólítania.
Egy időben nagy divatja volt, hogy a szülők kedvenc sorozatuk szereplőiről vagy kedvenc sztárjaikról nevezték el gyermeküket. Ódri Kákonyi Zsuzsa, a szabadkai anyakönyvi hivatal vezetője szerint az utóbbi időben azonban a magyar ajkú szülők többsége inkább magyar, ám ritkábban előforduló neveket választ csemetéjének, és a szerb ajkú szülők is inkább a klasszikus szerb neveket részesítik előnyben.
– Ha összevetjük a bejegyeztetéseket, akkor az adatok azt mutatják, évente 1300-1400 baba születik, és nemek szerinti megoszlásban is hasonlóak az arányok, vagyis nagyjából ugyanannyi fiú születik, mint lány. Ha az idei és a tavalyi évet összehasonlítjuk, akkor tavaly augusztusig mintegy 900 babát jegyeztek be, az idén augusztusig pedig 901-et. A statisztika szerint a legtöbb baba szeptember és október környékén születik, vagyis a legtöbben karácsony és újév táján fogannak. A kórházi bejelentésen, melyet hozzánk is eljuttatnak, már szerepel a baba neve, amit az anya ad meg, de ha a bejegyeztetéskor másik nevet szeretnének, akkor mindkét szülőnek jelen kell lennie, ilyesmi azonban ritkán fordul elő. A szülők korábban már közös megegyezésre jutnak, és nem szokták meggondolni magukat – mondja Ódri Kákonyi Zsuzsa.
Amennyiben házasságban született gyermekről van szó, legtöbbször az apák azok, akik az anyakönyvi hivatalban is bejelentik az újszülöttet, ha házasságon kívül született a gyermek, akkor az anya teszi ezt meg, de az apasági elismerés kapcsán az apának is meg kell jelennie. A vezetéknév kapcsán is történhet módosítás, mivel a házasságon kívül született gyermek a bejelentés pillanatában apasági elismeréssel az apa vezetéknevét kapja meg. Legtöbb gyermek azonban házasságon belül születik, vagyis tíz beírásból két-három gyermek születik házasságon kívül.
A családjogi törvény háromtagú személynevet engedélyez, melyben vagy két vezetéknév vagy két utónév szerepelhet. Szabadkán, sőt Szerbiában nem jellemző a két utónév, inkább a két vezetéknév jelenik meg, viszont a külföldön születetteknél a kettő vagy több utónév elég gyakori. Például egy Ausztriában született babát Emma Iskra néven jegyeztettek be Szabadkán. Ha több mint háromtagú a személynév, akkor azt le kell szűkíteni három tagra.
– Igen ritkán fordul elő, hogy valaki a keresztnevét vagy a teljes nevét szeretné megváltoztatni, arra azonban már többször is volt példa, hogy valaki másik vezetéknevet vesz fel. Ennek hátterében kuszált családi viszonyok állhatnak, vagy elválnak a szülők, és a volt feleség visszaveszi lánykori nevét, a közös gyermek pedig lemond az apa nevéről, de volt rá eset, hogy valaki teljesen új nevet vett fel. Véleményem szerint egy felnőtt ember esetében nagyon komoly ok kell ahhoz, hogy megváltoztassa a nevét – mondja az anyakönyvi hivatal vezetője.
Az örökbefogadás is egy alkalom a gyermek személynevének megváltoztatására, a teljes örökbefogadás alkalmával ugyanis a biológiai szülők neve helyett az örökbefogadó szülők neve kerül be, vagyis a régit törlik, ami magába foglalja, hogy még a születési hely is megváltozik, ha a gyermek másik városba kerül, és új személyneve, legtöbbször új vezetékneve lesz.
– Illetlen nevek nem adhatók, és a külföldi nevek beírásakor is mindig figyelmeztetjük a szülőket, hogy ehhez a környezethez talán nem annyira illik, de nem tudjuk elvitatni, hogy egy külföldön született Raul vagy Brian utónév nem való a gyermeknek, akinek mondjuk Vörös vagy Mihók vezetékneve van. Ez belátás kérdése. Nem befolyásolhatunk senkit, de általában megpróbálunk rámutatni az ilyen dolgokra, és sokszor gondot okoz, hogy hogyan írjuk be a nevet, például a Szintiát, mert még a szülők sem tudják eldönteni, hogy I-vel vagy Y-nal, S-sel vagy C-vel szerepeljen az anyakönyvben. Az utóbbi időben a külföldi nevek nem olyan népszerűek. Az itteni lakosság a megszokott és elfogadott utóneveket adja a gyermeknek, nem is emlékszem, hogy az utóbbi időben találkoztam volna nagyon furcsa nevekkel. A szerb nevek közül a Jelena, Milica, Jovana, Marija, Aleksandar, Lazar, Nikola, Marko, Miloš a leggyakoribb, a magyar nevek közül pedig azok lettek újra népszerűek, melyek régen voltak azok: Levente, Szilárd, Szabolcs, és a ritkább nevek is megjelennek, mint a Kolos, Nimród, Zalán. A lánynevek közül is a ritka, ám magyaros nevek kerülnek beírásra, például a Csenge, Villő, Lilla. A filmekből kikerülő, külföldi vonatkozású nevek inkább a roma populációra jellemzőek – tudjuk meg Ódri Kákonyi Zsuzsától.
