Turzai Ferenc a .Most Egyesület elnökségi tagja szerint több kérdés is felmerül annak kapcsán, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség aktivistái megkezdték a magyar nemzetiségű polgárok személyi adatainak összegyűjtését.
– Nem ellenezzük, hogy a VMSZ együttműködjön a polgárokkal, azzal azonban már nem értünk egyet, hogy ezeket az adatokat saját politikai érdekeikhez használják fel. Információink szerint egy olyan lista alapján dolgoznak, amely a CMH irodából származik. Ez a lista olyan adatokat tartalmaz, melyeket régen meg kellett volna semmisíteni, így ez törvényellenes. Ha mindez igaz, s úgy gondoljuk, hogy az, akkor azt kérjük az illetékes magyarországi szervektől, hogy vizsgálják ki a vajdasági CMH irodákkal való együttműködést. Ismeretes az a tény, hogy Bús Ottó, a VMSZ elnökségi tagja egyben a Városi Tanács tagja és a CMH irodák koordinátora is. Ennek kapcsán nem keresünk semmilyen kapcsolatot, de egy világos és érdekes kép kezd kialakulni. Hogyan történhet meg az, hogy az aktivista, aki bekopog a házakba, előre tudja, hogy egy kettős állampolgár fog ajtót nyitni? Ez azt jelenti, hogy rendelkeznie kell egy erre vonatkozó listával, mert azokhoz a polgárokhoz nem kopogtatnak be, akik Magyarországon intézték a honosítást. Az is nagyon érdekes, hogy a VMSZ-t miért érdekli, hogy a megkérdezett polgároknak mekkora a vagyona, miért kérdezik meg, hányan élnek az adott háztartásban, és hány kiskorú él velük – tette fel a kérdést Turzai, hozzátéve, felmerül a kérdés, pillanatnyilag mennyit ér egy magyar ember Vajdaságban, mint állítja, a VMSZ aktivistái ugyanis a polgárok adatait az interneten árulják.
Almási Szilárd, a .Most Egyesület elnöke bemutatott egy ismeretlen feladó által e-mailben küldött levelet és az ahhoz csatolt listát, mely néhány polgár személyes adatait tartalmazza. Mint Almási mondta, utánanéztek, s az adatok valósak. A levél feladója azt állítja, egy 170 ezer főből álló vajdasági magyar polgárok adatait tartalmazó listája van, melyet eladásra kínált fel.
– Politikai prostitúció van jelen Szabadkán és Vajdaságban, s immár a virtuális emberkereskedelem fogalma is megjelent. Hogy történhet az meg, hogy az összegyűjtött adatok, amelyeket a polgárok jóhiszeműen az aktivistáknak átadnak, felkerülnek az internetre, s azon keresztül pedig bárhová, bárkihez eljuthatnak, megvásárolhatóvá válnak? Mi nem kívánunk ilyen módon eljutni a polgárokhoz, viszont az üggyel kapcsolatban az ombudsmanhoz és az adatvédelmi biztoshoz fordulunk, illetve ismeretlen személy ellen feljelentést teszünk, továbbá megpróbáljuk kinyomoztatni az IP cím alapján, hogy ki volt az e-mail feladója. Nem tudjuk, ki áll a dolog mögött, és nem állítjuk, hogy a VMSZ aktivistái kereskednek az adatokkal, lehet, hogy álaktivisták járják a házakat, viszont figyelmeztetni szeretnénk az embereket, hogy jól nézzék meg, kit engednek be a házukba, és mit írnak alá, mert a későbbiekben nagy problémáik származhatnak mindebből – intett Almási.
Az elhangzottakkal kapcsolatban megkérdeztük Bús Ottót, ő elmondta, a CMH iroda nem rendelkezik olyan adatbázissal, amely tartalmazza, hogy kik azok a vajdasági magyar polgárok, akik már megszerezték a magyar állampolgárságot.
– A CMH iroda munkatársai ugyan segítenek a honosítási kérelmek kitöltésében, viszont nekünk nincs semmilyen betekintésünk, hogy ki mikor és hol adta át a kérelmét, és azt jóváhagyták-e. A CMH egyetlen adatbázissal rendelkezik, mégpedig az oktatási-nevelési támogatások pályázatának lebonyolításához és odaítéléshez szükséges adatokról van szó. Ezt az adatvédelmi biztossal egyeztetett módon kezeljük a tőle kapott engedély alapján és az adatvédelmi törvénnyel összhangban. Ez az adatbázis nem nyilvános, és nincs is jogunkban ezt kiadni. Éppen ezért a CMH irodából semmilyen lista nem kerülhetett ki. Nem tudok olyan listáról sem, melyet bárki is eladásra kínált volna fel. De, ha fennáll a veszélye, hogy bűncselekmény történt – márpedig a személyi adatokkal való kereskedelem kimeríti ennek fogalmát –, akkor annak, akinek tudomása van erről, meg kell tennie a szükséges lépéseket, és bűnvádi feljelentést kell tennie a rendőrségen, a mai világban pedig könnyen visszanyomozható, ki a feladója annak az elektronikus levélnek – nyilatkozta Bús Ottó.
Pál Károly, a VMSZ ügyvezető alelnöke az aktivistáikat ért vádakra reagálva elmondta, a VMSZ-nek nincs semmilyen betekintése a kettős magyar állampolgárok névsorába, s semmilyen adatbázist nem használtak fel a magyar családok felkereséséhez.
– A Vajdasági Magyar Szövetség három okból keresett fel minden egyes magyar háztartást. Segítséget kívántunk nyújtani mindazoknak, akik érdekeltek abban, hogy kettős állampolgárként feliratkozzanak a nemzeti választói névjegyzékre, vagyis részt vegyenek a magyar országgyűlési választásokon. Ez egy teljesen legális akció, hiszen arra biztatták a vajdasági magyar pártokat és történelmi egyházakat, hogy ebben segítséget nyújtsanak az embereknek. A másik célunk az volt, hogy amennyiben valaki még nem kérelmezte a magyar állampolgárságot, megkérdeztük, szeretne-e ezzel a lehetőséggel élni, s ha igen, akkor segítséget nyújtottunk ebben. Ez is egy olyan tevékenység, amellyel más magyar pártok, civil szervezetek is foglalkoznak. A harmadik dolog pedig arra terjedt ki, hogy a vajdasági magyar polgárok feliratkoztak-e már, illetve kívánnak-e feliratkozni a külön vajdasági magyar névjegyzékre, hiszen jövőre MNT-választások lesznek. Utcabiztosok révén jutottunk el a háztartásokba, habár, sajnos ilyen módon nem tudtunk minden magyar házba bekopogni. De azok, akik ismerik saját szomszédjaikat, ismerik a magyar családok által lakott házakat, csak oda mentek el, és ott feltették a kérdéseket: magyar állampolgárok-e, s ha igennel válaszoltak, felkínálták a segítségüket az űrlap kitöltéséhez. Ezeket az űrlapokat mi eljuttatjuk a szabadkai magyar főkonzulátusra. Aktivistáink azt is megkérdezték, szeretnének-e magyar állampolgárok lenni, illetve feliratkoztak-e már a vajdasági magyar választói névjegyzékre, s ezzel kapcsolatban kérdeztük meg, vannak-e változások a családban, valaki nagykorú lett-e, vagy elhalálozott-e időközben valaki a családból.
Pál Károly rámutatott, ne csak a VMSZ, hanem más pártok és civil szervezetek aktivistái is járták a terepet, habár akár az is lehetséges, hogy álaktivisták kopogtak be az emberekhez. Az eladásra kínált lista kapcsán pedig hangsúlyozta, nem látta azt a bizonyos levelet, amelyre Almási Szilárd hivatkozott, így nem is tud erre reagálni, de ők biztosan nem tudják áruba bocsátani azt, ami nem is létezik, s nem azért végezték ezt a tevékenységet, hogy ebből valamilyen anyagi hasznot húzzanak, az akció megkezdése előtt pedig egyeztettek az adatvédelmi biztossal, s a törvények alapján jártak el.
