Nemrégiben a köztársasági és a tartományi kormány is felbontotta az erdősítésről és szélvédő övezetek telepítéséről kötött szerződését a szabadkai Köztisztasági és Parkosítási Közvállalattal, ugyanis az nem végezte el a munkát, miközben az erre a célra folyósított összesen 63 millió dinárt elköltötték. A tartomány már jelezte, hogy a tőlük kapott 18 millió dinárt fizessék vissza és várhatóan hamarosan a köztársaság is visszakéri az erre a célra jóváhagyott 45 millió dinárt.
Osztrogonác Simon, a város mezőgazdasággal megbízott tanácsosa elmondta, tekintve, hogy a Köztisztasági Közvállalatnak nincs ennyi pénze, nagy valószínűséggel a városi költségvetésből kell ezt az összeget elkülöníteni. Mivel sem az erdősítés, sem a szélvédő övezetek telepítése nem történt meg, az erre a célra kijelölt négyszáz hektár visszakerült a városhoz, s belekerült a mezőgazdasági földterületekről szóló éves programba is.
– 2010-ben hozták meg a képviselő-testületi határozatot, hogy négyszáz hektárnyi területet kell erdősíteni, kétszáz hektárt Györgyénben, száz-száz hektárt pedig Békován és Nagyfényen. A Köztisztasági Közvállalat volt a kivitelező, a Goranski Rasadnik Faiskolának kellett a facsemetéket adnia hozzá, a város, a tartomány és a köztársaság pedig anyagilag támogatta a munkálatokat. A szerződés az idén járt le, és bár a pénzt elköltötték, nem írtak ki közbeszerzést, a számlák összege nem egyezik, nincs munkanapló stb., a munkát pedig nem végezték el, pontosabban a felügyelőség jelentése alapján mindössze 13 hektárt erdősítettek és csupán öt százaléknyi szélvédőövezetet telepítettek. A köztársasági mezőgazdasági és erdészeti felügyelő jelentése alapján és a város kérelmére ezért májusban felbontották a vállalattal a szerződést, mi pedig bűnvádi feljelentést foguk tenni a felelős személyek ellen – tudtuk meg a tanácsostól.
Rámutatott, egész Vajdaságban problémát jelent, hogy kevés az erdő, a 20–30 helyett alig 5 százalék erdőnk van, tehát nagy szükség van az erdősítésre és szélvédősávok kialakítására is. Mindenképpen kiírnak majd újabb pályázatot, hogy az elmaradt munkálatokra sor kerüljön, azonban legközelebb kompetens vállalatok, szakemberek jelentkezését várják, akik a megfelelő területeket jelölik ki erdősítésre és a megfelelő fafajtákat telepítik majd, nem ami éppen raktáron van.
A köztársasági kataszter szerint összesen 16 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterületnek kellene rendelkezésre állnia Szabadkán, azonban a város a gyakorlatban csupán 14 ezer hektár állami földterülettel rendelkezik, melyet bérbe adhat, azaz az elmúlt években kétezer hektárnyi földterületnek bizonyos értelemben nyoma veszett. Osztrogonác Simon elmondta, a legnagyobb részüket különféle ügyletek nyomán privatizálták, erdősítették, a helyi közösségnek adták, 700 hektárt az egyház rendelkezésére bocsátottak, s még mindig nem adták vissza, egy részét pedig építkezési területté minősítettek át, ilyen például a Regionális Hulladéktároló, a palicsi temető vagy az ipari parkok esete. Mintegy ezer hektárnyi földterületnek sikerült a nyomára bukkanni, ez vissza is került a városhoz, de tekintve, hogy a még hiányzó ezer hektár magában foglalja a szélvédősávokat, utakat, kanálisokat, ezért tulajdonképpen már csak pár száz hektár hiányzik.
Az említett 400 hektár mellett további 180 hektár földterület került vissza a városhoz és lett az éves program része, ugyanis a bírósági döntés értelmében a radanováci Rasadnik TSZ földterületeit is visszakapta a város.
– A bíróság úgy ítélte meg, hogy a földterületet törvénytelenül privatizálták, így az idén összesen 580 hektárral bővült a bérbe adható földterületek mennyisége. A földterületek minőségét tekintve nyolc kategóriát határoztak meg, mely a szorzók által egyben meghatározza a bérbevétel árát is. Az előzőekhez viszonyítva az idei éves program annyiban változott, hogy az említett 580 hektárt is már magában foglalja, illetve az árak öt százalékkal növekedtek. Mivel az indulási ár az utolsó licitáción átlagosan kilicitált középár, és tavaly a nagyfényi földek ára átlagosan 40 ezer dinár körül mozgott, ezért az idén minden földterület magasabb kezdőáron fog indulni. A minisztérium utasítása alapján a földterületeket három évnél hosszabb időszakra csak bizonyos esetekben adhatjuk ki, így a tavaly bérbe adott földterületek használatáról három éves szerződést kötöttünk a termelőkkel. Azonban fennmaradtak gyengébb minőségű földek, melyek iránt kicsi volt az érdeklődés, nem találtak bérlőre, ezért úgy döntöttünk, hogy a következő két évben ezeket a földeket csak egy-egy évre adjuk ki, hogy 2016-ban, a következő nagy licitáción az összes földterület egyszerre a rendelkezésünkre álljon és akkor a jövőben három évenként tudnánk licitációt tartani.
A kiadatlan, parlagon maradt földterületekről a város visel gondot. A bérbeadásból befolyó összeg negyven százaléka a városé marad, cserébe karbantartja, azaz gyomtalanítja ezeket a földeket, míg harminc-harminc százaléka a tartományt, valamint a köztársaságot illeti meg. A tanácsos elárulta, legutóbb az elhanyagolt, elöregedett gyümölcsösöket és a védett területek egy részét nem sikerült bérbe adniuk. Ez utóbbi iránt kicsi az érdeklődés, mert nem írathatók be a regiszterbe, s a termelők így támogatást sem tudnak rá igényelni, viszont abban a reményben, hogy lesz rá érdeklődés, a gyümölcsösök esetében úgy döntöttek, hogy eltávolítják onnan a fákat és szántóként adják ki ezentúl.
Osztrogonác Simon szerint legkorábban augusztus elején kerülhet sor a licitációra, bár valószínűleg a hónap közepén kerül majd rá sor, de a lényeg az, hogy október elsejéig meglegyenek a szerződések, hogy az őszi munkákat el tudják végezni, s reményét fejezte ki, hogy nem lesz késlekedés.
