A Vajdasági Független Újságírók Egyesülete (NDNV) kedden annak a férfinak a megbüntetését követelte, aki hétfőn rátámadt Natalija Jakovljevićre, a Beta hírügynökség és a Szabadkai Rádió újságírójára. Az NDNV kéri az illetékes szerveket, hogy a támadó elleni eljárás során tartsák szem előtt azt a tényt, hogy a szerbiai büntető törvénykönyv értelmében az újságírók elleni támadást hivatalos személy elleni támadásként kell minősíteni.
„Megengedhetetlen, hogy büntetlen maradjon a huligán, aki először a Népszínház építkezése körüli műalkotásokat rongálta meg, majd egy újságírótól elvette annak mobiltelefonját, amellyel rögzíteni kívánta az erőszakos viselkedést. Az is botrányos, hogy a helyszínre megérkező rendőrök megengedték, hogy az erőszakosan fellépő férfi jelenlétükben is folytassa a rongálást” – áll az NDNV közleményében.
Az érintettel és a szemtanúk egyikével folytatott beszélgetésből kiderült, hogy hétfőn a helyszínre érkező rendőr nem pont úgy járt el, mint ahogyan azt az ember elvárhatná. Velük szemben meglehetősen udvariatlan volt, a műalkotásokra firkálgató férfit pedig szépen kérte fel arra, hogy távozzon.
„FIRKÁLNI VOLT KEDVE”
A Jakovljevićtyel folytatott beszélgetésből kiderült, hogy hétfőn az épülőfélben levő Népszínház épülete előtt meglátott egy középkorú férfit, aki piros színű vastag filctollal írogatott valamit a palánkokra, amelyeket a PAINtKILLER elnevezésű akció keretében művészek díszítettek ki alkotásaikkal a múlt hétvégén. Közelebb menve Jakovljević jól láthatta, ahogyan a férfi a palánkokon átfirkálta a Vajdaság feliratot, mellé pedig cirill írásmóddal a Szerbia szót írta oda, majd pedig átfirkálta a felírt szavaknak azt a részét, amelyek a horvát ijekavica írásmóddal íródtak. Az újságíró megkérdezte a férfit, hogy mit is csinál pontosan, mire az közölte, hogy ez nem rá tartozik.
– Erre én kifejtettem, hogy igenis közöm van a dologhoz, már csak azért is, mert nem áll jogában firkálni a műalkotásokra. Ezt követően megkérdeztem, hogy hívják. Választ nem kaptam. Ekkor vettem elő telefonomat, mert szerettem volna lefényképezni, amit csinál. A férfi kikapta kezemből a telefont, és folytatta a firkálást. Ekkor lépett közbe két kiskorú személy, és megkérdezték, hogy értesítsék-e a történtekről a rendőrséget. Igennel válaszoltam. A férfi időközben visszaadta telefonomat, és elment. Nagyjából tíz perc múlva megérkezett egy rendőr, igazoltatta az időközben visszatérő elkövetőt, és a férfi elismerte, hogy firkált a képekre. Közölte, hogy firkálgatni volt kedve. Talán az a legérdekesebb az egész történetben, hogy a férfi a rendőr jelenlétében ismét elkezdett rajzolgatni a palánkra. Csodálkozásunkra reagálva a rendőr megkérdezte: „És akkor én most mit csináljak?” Később a rendőr több szemtanút is igazoltatott, és közölte, hogy majd behívnak bennünket a rendőrállomásra. Ez meg is történt, Larisa Inićtyet (a város kulturális rendezvényeinek és fesztiválprogramjainak koordinátorát, aki a hétvégi PAINtKILLER akció szervezője volt) és engem is meghallgattak a rendőrállomáson – részletezte Jakovljević.
Az, hogy a férfit mi is ösztönözhette a firkálásra, egyelőre nem világos. Annyit közölt az „alkotótevékenységét” figyelemmel kísérő újságíróval és a többi szemtanúval, hogy jobb lenne, ha a színházat építenék, mintsem hogy összevissza rajzolgassanak. Ez a megnyilvánulás nem logikus, hiszen a férfi a Vajdaság szó helyett a Szerbia szót írta a palánkra, az ijekavica helyett pedig ikavicával írta ki a szavakat, hangsúlyozta az újságíró, mondva, hogy ennek semmi köze a városi hatalomhoz, az önkormányzathoz vagy a Népszínház építéséhez. Mindebből egyedül a férfi gondolkodásmódja és világnézete tükröződik, folytatta Jakovljević, mondva, hogy a férfi nyomatékosítani akarta, hogy Szabadka Szerbia része.
Azzal kapcsolatban, hogy Szabadkán mennyire jellemzőek a hasonló kilengések, az erős szerb nemzeti identitás ösztönözte cselekedetek, Jakovljević kifejtette, hogy a jelenség mértéke leginkább a városszerte látható falfirkákban mérhető. A probléma az, hogy ezeket a falfirkákat senki nem távolítja el, és úgy tűnik, senkit nem zavarnak – magyarázta az újságíró.
– A hatóságoknak nem lenne szabad tolerálniuk ezt a jelenséget, hiszen Szabadka többnemzetiségű város, ahol nem ír mindenki cirill írásmóddal. Az is tény, hogy a rendőrség nem veszi komolyan az újságírók elleni különféle támadásokat, és nem tűnik úgy, hogy bárkit érdekelne a tény: egy újságíró elleni támadást hivatalos személy elleni támadásként kellene kezelni. Mindenki tudja, hogy a kilencvenes évek újságíró-gyilkosságait még mindig nem derítették fel. Az újságírók teljesen védtelenek – fogalmazott Jakovljević.
VAJDASÁG, A VÖRÖS POSZTÓ
Larisa Inić, a város kulturális rendezvényeinek és fesztiválprogramjainak koordinátora, a hétvégi akció szervezője, lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a hétfőn firkáló férfi már szombaton is tiltakozott a művészek munkája ellen. Elkezdett szitkozódni, és sértegette a jelenlevőket, idézte fel a történteket Inić, majd elmondta, hogy a férfi szerint a palánkokra festő művészek, valamint a szervezők elherdálják az ő, valamint a többi adófizető polgár pénzét. Inkább a színházat kellene felépíteni, mondta a férfi. Szombaton még nem fajultak el a dolgok, a hétfőn firkálgató férfi akkor még megelégedett a válogatott szitkokkal, mondta Inić, aki egyébként kétli, hogy az elkövető a kultúra iránti mély szeretete miatt tiltakozott volna a művészek munkája ellen. Az általa átfirkált szövegekben semmi provokatív nem volt, hacsak nem a Vajdaság szó a vörös posztó egyesek számára, fűzte hozzá a koordinátor, megjegyezve, hogy sajnos úgy tűnik, az utóbbi időben egyre többen vannak azok, akiket provokál a Vajdaság szó.
– Hétfőn Natalija hívott telefonon, és elmesélte, hogy mi történik a Népszínház előtt. Azonnal odasiettem. Szinte velem egy időben ért oda a rendőr is, aki mindannyiunkat igazoltatott. Az elkövető ekkor érkezett vissza a helyszínre, elkezdett bennünket fenyegetni és sértegetni, majd a rendőr jelenlétének ellenére ismét firkálgatni kezdett. Megrökönyödve kérdeztük a rendőrt, hogy ő ezt szemrebbenés nélkül készül-e végignézni, vagy esetleg közbeavatkozik. A rendőr ekkor szépen megkérte a férfit, hogy távolodjon el a palánkoktól. Ehhez képest velünk szemben meglehetősen udvariatlan volt a rendőr, és szinte csodálkozott, amiért kihívtuk a helyszínre, nem értette, hogy mi rossz történik. Natalijával még aznap elmentünk a rendőrségre, ahol kihallgattak bennünket. Mivel a nyomozás még folyamatban van, ezért nem közölhettek velünk semmi kapcsolódó részletet – mesélte Inić, végül pedig elmondta, hogy a városi vezetőség figyelemmel kíséri az ügyet, hogy közbeléphessenek, ha esetleg a történetnek nem lesz epilógusa.
