2024. szeptember 27., péntek

Költöznie kell a Szabadkai Rádiónak?

A bíróság elsőfokú döntése tizenöt nap múlva lép jogerőre – Fellebbez a rádió, hogy időt nyerjenek – Az önkormányzat mindent megtesz, hogy a privatizációig az épületben maradhassanak a szerk
A községi bíróság elsőfokú döntése alapján a Szabadkai Rádiónak ki kell költöznie abból az épületből, amelyben harminc éve készülnek a műsorok. Mivel jogilag az épület a Nemzeti Foglalkoztatásügyi Szolgálat tulajdona, négy évvel ezelőtt indítottak pert a Szabadkai Rádió ellen, amelyben visszakövetelik tőlük az épületet. Az ítélet 15 nappal a döntés után lép jogerőre, amennyiben a Szabadkai Rádió nem fellebbez.

Kucsera Géza polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, az önkormányzat, vagyis az alapító mindent megtesz azért, hogy a privatizációig a rádió a régi helyén maradhasson.

– Reméljük, hogy sikerül megegyezésre jutni, és valamilyen kompromisszumos megoldást találunk. A feltételeket mindenképpen biztosítjuk a rádió működéséhez – mondta a polgármester.

Biacsi Antal, a Szabadkai Rádió igazgatója elmondta, nincs semmilyen jogi kérdés, az épület, amelyben működnek, a Nemzeti Foglalkoztatásügyi Szolgálaté.

– A per négy évvel ezelőtt indult, amikor úgy mérték fel a helyzetet, hogy a szolgálatnak, bővítés miatt, a helyiségekre szüksége van. Akkor az alapítóval együtt sem tudtunk megoldást találni, mert vártuk a privatizációt. De mivel ezt a szerb kormány december 27-én elhalasztotta 180 nappal, március 19-én megszületett a döntés, hogy jogtalanul használjuk az épületet, így vissza kell szolgáltatnunk a tulajdonosnak. Amennyiben nem fellebbezünk, akkor 15 nappal a döntés megszületése után lép jogerőre. Azonban úgy döntöttünk, hogy megfellebbezzük ezt a döntést, abból a célból, hogy más megoldásra jusson idő. Ezt követően hozzák majd meg a végső döntést – magyarázta Biacsi.

Az önkormányzat továbbra is támogatja anyagilag a rádiót, mindaddig, amíg a privatizáció be nem következik. A szerb kormány december 27-i döntése, amely 180 nappal elhalasztja a privatizációt, arra adott volna elegendő időt, hogy ez idő alatt megoldást találjanak az önkormányzati tulajdonban lévő, és kisebbségi nyelveken is sugárzó rádiók sorsára. Ugyanis jogi ütköztetésről van szó, hiszen a műsorszórási törvény szerint privatizálni kell az önkormányzati támogatású médiumokat, míg az új önkormányzati törvény szerint, amit tavaly decemberben fogadtak el, a helyi önkormányzatok is lehetnek alapítói rádióknak. Tehát a kormány szándéka az volt, hogy erre az ellentmondásra megoldást találjon, és ezáltal a kisebbségi rádiók helyzete is megoldódna.

– Ha józan ésszel állunk a dolgokhoz, akkor azt kell mondanom, hogy ez a helyzet még legalább egy évig fennáll majd, hiszen a kormány a választások előtt ezzel nem foglalkozik majd. Ami a sugárzásunkat illeti, most tárgyalunk a Vajdasági Rádióval, amelyik egy kisebbségi műsort tervez beindítani. Azonban mi szeretnénk olyan megegyezésre jutni, hogy a továbbiakig, amíg nem kezdik el ezt az új műsorsémát sugározni, addig a magyar szerkesztőség használhassa az ő frekvenciájukat, és én ezt legalább hat hónapra kérném. Addig is, a 89.6-on egészen Újvidékig zavartalanul hallgatható a magyar adás – tette hozzá Biacsi.

Fotó: Molnár Edvárd