Lezárult a Szegedi Tudományegyetem és a kamenicai Educons Egyetem közös IPA-pályázata, melynek zárókonferenciáját tegnap tartották meg Szabadkán. A projektum középpontjában a határon átívelő tanulórégiók álltak, vagyis hogy Vajdaság és a Dél-Alföld egyetemei hogyan tudnak gazdaságilag is együttműködni.
Mirjana Golušin, az Educons képviseletében elmondta, a tanulórégiók Európában egyre nagyobb szerepet kapnak, de mivel a két régióban az egyetemek és a vállalkozások között nincs meg a kellő kapcsolat, ezért a projektumukban a két régióban levő helyzetet szerették volna felmérni, vagyis hogy milyen hasonlóságok és különbségek vannak, s tekintve, hogy az egyetemek és a vállalkozások között nincs sok kommunikáció, a kis- és középvállalatokat is bevonták a kutatásba, és az eredmények alapján több tanulmányt is készítettek.
Lukovics Miklós, a SZTE Gazdaságtudományi Karának docense beszámolt arról, hogy korábban már a magyar–román térségben is lefolytattak egy kutatást, melynek keretében a kis- és középvállalkozások innovációs potenciálját és együttműködési hajlandóságát vizsgálták, majd ezt a magyar–szerb térségben is elvégezték, így a határrégiókban levő helyzetről kaptak egy képet.
– Mivel már rendelkeztünk az erre vonatkozó adatokkal, érdekelt bennünket, hogy hogyan lehetne a térség egyetemeit annak a szolgálatába állítani, hogy ezeken az eredményeken javítani lehessen. Ez a tanulórégió projektumának alapja. A kutatás két nagy csoportra osztható. Egyrészt megpróbáltuk meghatározni az alapfogalmakat, melyekre az elsődleges kutatás épül, hiszen itt mégiscsak két különböző országról van szó, két különböző gazdasági és vállalkozói kultúrában működő cégeket kellett megkérdezni, de szerencsére sikerült a közös platformot kialakítani, és nagyon jó volt az együttműködés a két partner között. A határ két oldalán működő kis- és középvállalkozásokról most már rendelkezünk olyan információkkal, melyből tudjuk, hogyan reagálnak, mi a véleményük a közelségről, együttműködésről s a toleranciáról. Sikerült azokat a tényezőket feltárni a térségben, amelyek a magyar–szerb határrégió sajátosságait adják meg, vagyis hogy mikre kell odafigyelni a térség felsőoktatási intézményeinek, hogy a keresztmetszeteket megszüntesse, és az erősségeket tovább fokozza – mondta Lukovics, hozzátéve, szükség lenne a projektum folytatására, melynek keretében ezekre az ismeretekre alapozva gazdaságfejlesztési stratégiát fogalmaznának meg.
