A rendkívüli állapot ideje alatt egyrészt a kígyózó sorok, másrészt az üres utcák látványa jellemezte Szabadka városképét, ugyanakkor a járvány nyomán kialakult helyzet a helyi önkormányzat részét képező falvak életében is nyomott hagyott. A kistelepüléseken szintén nagy odafigyelést igényelt az idős személyekről való gondoskodás, ugyanakkor, ahol nagyobb arányban élnek mezőgazdasági termelők, a kijárási tilalom alatt traktorzúgástól volt hangos a határ.
Királyhalmon is ugyanez volt a helyzet. A helyi közösség tanácsának elnöke, Katona Róbert lapunknak adott nyilatkozatában többek között kifejtette, hogy a problémák ellenére nem állt meg az élet a faluban, sőt mára szinte teljes egészében visszatért eredeti medrébe.
Az élet mára szinte teljes egészében visszatért eredeti medrébe (Fotó: Gergely Árpád)
– Magasabb szintekről azt az utasítást kaptuk, hogy a helyi közösség nem működhet, viszont mivel Királyhalom egy kis zárt közösség, az emberek ennek ellenére fel tudtak bennünket keresni a problémáikkal, amikre igyekeztünk megoldást találni. Az idősek ellátása jól meg volt szervezve. Előnyünkre szolgált, hogy itt szinte mindenki ismer mindenkit, így nagyjából tudjuk, hogy kinek van szüksége segítségre, gondolok itt elsősorban a bevásárlásra, a gyógyszerek beszerzésére. Ez utóbbi egy ideig nehézségekbe ütközött, mivel volt egy három hetes időszak, amikor a falunkban nem volt orvos. Ez nagy felháborodást váltott ki, mivel tulajdonképpen csak a palicsi rendelő volt elérhető. E három hét letelte után heti két napot volt orvosunk. Hétfő óta viszont már a királyhalmi rendelő is mindennap tudja fogadni a betegeket. A rendkívüli állapot ideje alatt misék sem voltak, és a temetések is szűk körben zajlottak, de úgy gondolom, hogy az emberek elfogadták a helyzetet. Talán az idősebbek nehezebben viselték a bezártságot, szerencsére minden házhoz tartozik egy kis udvar, kert, és látszik, hogy szépen be vannak ültetve, és hogy mindenki ráért kicsit többet foglalkozni vele. Mára miséket is tarthatnak, szigorú feltételekkel. A bejáratnál a kéz- és lábbeli-fertőtlenítés, valamint maszk viselése kötelező. A rendkívüli állapotban a boltba járás gyakorlata is átalakult, az emberek átálltak arra, hogy csak heti egy-két alkalommal végeznek nagybevásárlást – fogalmazott Katona Róbert.
Beszélgetőpartnerünk emellett elmondta, hogy az OptiBike projektum keretén belül megvalósuló kerékpárút kiépítése a rendkívüli állapot ideje alatt sem állt meg, és mára a helyükre kerültek az útjelző táblák, megtörtént az útburkolati jelek felfestése, és az apróbb hibák kijavítása is. Ennek köszönhetően az út teljes egészében járható.
A település elsősorban gyümölcstermesztéséről ismert, de a mezőgazdaság minden ága jelen van, és a kijárási tilalom bevezetése, valamint a piacok bezárása is érintette a falu lakosságát.
Jelenleg a szárazság okozza a legnagyobb gondot (Fotó: Gergely Árpád)
– A gazdálkodók külön engedéllyel, hétvégente, illetve a kijárási tilalom ideje alatt is elvégezhették a munkájukat. A gyümölcstermesztés elképzelhetetlen éjszakai permetezés nélkül, mert csak így tudjuk megóvni a méheket. A földművelésben nem állt meg az élet, csak annyit lehetett észrevenni, hogy kisebb volt a forgalom, és szinte csak traktorok közlekedtek a kijárási tilalom idején. Azok voltak nagy gondban, akik friss zöldségfélékkel foglalkoznak, például retekkel, salátával, mivel ezeket napi szinten kell értékesíteni. A piacok bezárásával nem volt lehetőség, hogy rövid idő alatt nagy mennyiségű árut eladjanak, és ebből károk is keletkeztek. Helyi szinten mindenki tudta, hogy kinél milyen terméket tud vásárolni, így senki sem maradt friss zöldségek nélkül. Akik gyümölcsfélékkel és burgonyával foglalkoznak, azok át tudták vészelni a piacmentes időszakot. Emellett sokan megpróbálkoztak az online értékesítéssel, és az áru helybe való szállításával – mondta Katona Róbert, aki azt is elmondta, hogy jelenleg a hatalmas szárazság okoz gondot, olyannyira, hogy félő, hogy a kutak is kiszáradnak. A vetések nagyon rossz állapotban vannak, és aki nem tudja megoldani az öntözést, annál súlyos gondok lehetnek.
A határ menti településről sokan Magyarországon vállalnak munkát, és normális esetben sokan ingáznak. Jelenleg viszont ez nehézségekbe ütközik.
– A Királyhalom–Ásotthalom határátkelő nem üzemel, így akik ingáznak, azoknak a horgosi átkelőt kell használniuk. Többen most is átjárnak, viszont néhányan feladták ezt a dolgot, és azt mondták, hogy csak akkor kezdenek ingázni, ha újra megnyit a királyhalmi határátkelő. Többen Ásotthalom környékére jártak át kerékpárral vagy motorral, és most nagy kerülő lenne nekik Horgosnál átmenni. Sokan napszámosként, mezőgazdasági munkásként ingáztak az ásotthalmi, mórahalmi gazdákhoz, viszont ezt most hivatalos dokumentumokkal nehéz „lefedni” – mondta beszélgetőpartnerünk.
Katona Róbert elmondása szerint azon nyugdíjasok aránya, akik nem kapták meg a város segélycsomagját, elérheti a tíz százalékot. A helyi közösség jó kapcsolatot ápol a helyi nyugdíjas-egyesülettel, és közösen készítik el azon nyugdíjasok listáját, akik nem kapták meg a csomagot, és amit a napokban a szabadkai helyi önkormányzat felé továbbítanak, bízva abban, hogy mindenki megkapja a neki járó csomagot.
