A szabadkai városi képviselő-testület csütörtökön tartotta meg 28. rendes ülését, amelyen 32 napirendi pontot vitattak meg a képviselők. A várakozásoknak megfelelően a legnagyobb érdeklődést a város területén a közeljövőben felállítandó kültéri szobrokról szóló határozathozatal kísérte, amelynek során a képviselők között teljes egyetértés alakult ki.
Bíró Károly szobra a városháza makettje közvetlen közelében áll majd (Fotó: Gergely Árpád)
Az ülés 16. napirendi pontjában az I. Petar Karađorđević szerb királynak, a Jadran épületénél, a vasútállomás mellett felállítandó szobráról hoztak határozatot a képviselők. A napirendi pont kapcsán a felszólalók mindegyike kiemelte azt, hogy I. Péter király egy művelt uralkodó volt, akit a népe kedvelt, ugyanakkor elévülhetetlen történelmi érdemei vannak, hiszen egy zűrzavaros időszakban vezette az országot. A 17. napirendi pontként a Bíró Károlynak, Szabadka egykori polgármesterének a városháza mellett felállítandó szobráról mondták el véleményüket a képviselők, míg a 18. pontban Ivan Antunović katolikus püspöknek a Szent Teréz-székesegyház mellett felállítandó szobrát hagyták jóvá a képviselők.
Nágel János, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselőcsoportjának vezetője a médiának kifejtette, hogy számukra a három szobor egy időben történő felállítása a nemzetek közötti együttélés legjobb példája.
– A VMSZ mindhárom határozatot támogatta, mert úgy gondoljuk, hogy a szobrok egyszerre történő felállításával azt az üzenetet közvetítjük a polgárok felé, hogy az itt élő nemzetek mindegyikének joga van arra, hogy emléket állítson saját történelmi személyiségeinek, és úgy érzem, ez hozzájárul az itt élő nemzetek közeledéséhez is. A VMSZ által megalapított Bíró Károly Alapítvány javasolta Bíró Károly kültéri szobrának felállítását a Köztársaság téren, egy központi helyen, mivel a város történetében ő volt az egyik legnagyobb polgármester, aki 16 éven keresztül vezette a települést, és akinek a nevéhez fűződik Szabadka arculatának kialakítása. A jelenlegi városháza is az ő víziója volt, amihez előteremtette a szükséges hatalmas pénzeszközöket, felfogadta a legjobb budapesti építészeket, és mindössze három és fél év alatt sikerült felépíttetnie ezt az impozáns épületet, amely több mint száz éve Szabadka szimbóluma – fogalmazott Nágel János.
Veljko Vojnić, a Szerb Haladó Párt képviselőcsoportjának tagja, a városi képviselő-testület alelnöke az újságíróknak nyilatkozva Péter király progresszív gondolkodását emelte ki.
A képviselő-testület csütörtöki ülésére a járványügyi előírások tiszteletben tartása mellett került sor (Fotó: Gergely Árpád)
– I. Petar Karađorđević szobrának felállítása a helyi önkormányzat egyik legnagyobb sikere, és úgy gondolom, hogy Péter királynak minden szerbiai városban szobrot kellene állítani. Nemcsak egy hatalmas tudású uralkodó volt, hanem humanista, aki ugyanúgy tisztelte minden nemzet és felekezet képviselőjét. Nemcsak, hogy sikeresen vezette az országot, hanem népével együtt megélte az újkori szerb történelem legnehezebb időszakát is. Úgy érzem, hogy I. Péter király megérdemli, hogy szobrot kapjon Szabadkán, amely egy többnemzetiségű, többvallású város, hisz ő ezen értékeket tiszteletben tartotta – mondta a képviselő.
A Bácskai Bunyevácok Szövetségének képviselője, Mirko Bajić az elmúlt négy év legnagyobb sikerének tartja a szobrok egy időben való felállítását.
– A három szobor egy időben történő felállítása az itt élők együttélését szimbolizálja, és úgy érzem, hogy a döntés a jelenlegi összetételű képviselő-testület legnagyobb sikere. I. Petar Karađorđević elévülhetetlen érdemei abban vannak, hogy a bunyevácot, mint autochton délszláv nemzetet tartotta számon, míg Bíró Károlynak köszönhetjük Szabadka jelenlegi összképét. Ivan Antunović a bunyevác identitás, öntudat megalapozója, akit minden katolikus tisztelhet – mondta Mirko Bajić.
Mint ahogy arra korábban már utaltunk, a szobrok felállításával kapcsolatban teljes egyetértés volt a képviselők között. A Mozgalom a Polgári Szabadkáért képviselőcsoport frakcióvezető-helyettese, Miroslav Milojević nyilatkozatában a szobrok fontosságát emelte ki.
A városháza mindössze három és fél év alatt épült fel, és a mai napig Szabadka szimbóluma (Fotó: Gergely Árpád)
– Képviselőcsoportunk támogatta a szobrok felállítását, azonban én egy másik oldalról igyekeztem megközelíteni a dolgot. Szabadka történelmében egymást váltották a megszállások és felszabadulások, és az idők változásával az új hatalmak képviselői igyekeztek eltüntetni a korábbi korszakok emlékeit. Úgy érzem, minden emlékművet meg kell őrizni, és mivel mi építők kell, hogy legyünk, emléket kell állítanunk azoknak a polgároknak, és azoknak a történelmi személyiségeknek, akik ezt megérdemlik. Bízom benne, hogy a szerbek, magyarok, horvátok, bunyevácok együttélése folytatódik, és az ide érkezőknek az emlékműveinken keresztül be tudjuk mutatni azokat a korszakokat, amelyeken keresztülment a város – nyilatkozta Miroslav Milojević.
Rózsa Zsombor a Bodrogvári Ferenc-díj idei kitüntetettje (Fotó: Gergely Árpád)
A képviselő-testület ülésén emellett rendeletet hoztak a dr. Bodrogvári Ferenc-díj odaítéléséről is. Eszerint az idei díjat Rózsa Zsombor, a szellemi képességek újítója kapja, akit olvasóink a Sakktivity és a Funchesstic! szervezőjeként ismerhetnek, illetve aki sokat dolgozott a sakk népszerűsítése, illetve az oktatásba való beemelése érdekében. A díjat június 22-én, Bodrogvári Ferenc születésének évfordulóján adják át.
