A cipőknek lelke van

A palicsi Nyers Companyt a helybeliek csak Zita cipészként emlegetik, de az elmúlt időszakban az egész régiónkban nagy tiszteletet vívott ki különféle papucsaival, illetve elsősorban a karaktercipőkkel, csizmákkal, amelyeket számos vajdasági művelődési egyesület tagsága visel fellépések és próbák alkalmával. A cipészszalon története több mint ötvenéves múltra tekint vissza, és a klasszikus értékeket, modelleket szem előtt tartva folyamatosan fejlődnek.

A cipészszalon történetéről Nyers Attilával, a vállalkozás vezetőjével beszélgettünk.

– A cég története 1965-ben kezdődött. A szüleim Újvidéken ismerkedtek meg, ott kezdtek dolgozni a valamikori Avala cipőgyárban. Valójában ott is sajátították el a szakmát. Aztán édesanyám kapott egy ajánlatot Kanizsáról, az Elita cipőgyárból, amit ő el is fogadott, viszont édesapámat nem vették fel. Benne mindig is megvolt a vállalkozói szellem, hogy nyisson egy kis műhelyt, ahol javítással és új cipők készítésével foglalkozhat. 1965-ben megvásároltak egy kisebb üzletet Palicson, a mostani benzinkút helyén, ahol folytatni tudta a szakmát. Nem sokkal később én is megszülettem, és ahogy cseperedtem, folyamatosan a műhelyben voltam, a bőr- és csirizszagban. A szüleim éjjel-nappal dolgoztak. 1973-ban kimentek Svédországba, és onnan jött az ötlet, hogy faklumpákat készítsenek. A régióban az elsők között kezdtek el foglalkozni faklumpák készítésével. 1976-ban apám átadva az ipart édesanyámnak, elment az Elita cipőgyárba, ahol beszerzőként dolgozott még 16 évig, és mint műszaki igazgató ment nyugdíjba 1990-ben. Jómagam 1989-ben fejeztem be a kereskedelmi középiskolát, és cipőkereskedőként kezdtem tevékenykedni. Apukám gyártotta a lábbeliket, én pedig kereskedtem velük. Folyamatosan terjeszkedtünk, és 1995-ben Szabadkán a Tejpiacon nyitottam üzletet. Emellett el kell mondani, hogy a piacokon folyamatosan jelen voltunk. Édesanyám 1965 óta árusított a szabadkai ócskapiacon. Amit elkészítettek, azt másnap a piacokon értékesítették. Később továbbléptem, és a Centar áruházban is nyitottam egy üzletet, amely 2005-ig működött. Közben én is elkezdtem lábbelik készítésével foglalkozni, elkezdtem egy korszerűbb technológiát alkalmazni a faklumpák gyártására, olyannyira, hogy egy neves magyarországi papucskereskedőnek is mi gyártottuk a papucsokat. Addig-addig növeltük a lábbelik gyártását, hogy munkásokat kellett alkalmaznunk – mondta Nyers Attila.

Beszélgetőpartnerünk emellett elmondta, hogy sajnos a cipészszakma egy kihalófélben lévő szakma, és egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni. Alkalmazottaik többsége idős, nyugdíjas személy, akiknek a tudását nincs kinek átadniuk. Munka viszont lenne, annál is inkább, mivel egy-egy cipő elkészítéséhez több személy összehangolt munkájára van szükség.

Nyers Attila szavai szerint a táncos cipők, csizmák, a karaktercipők gyártása új lendületet adott a vállalkozásnak.

– Édesapám kezdett el táncos cipőkkel, csizmákkal, karaktercipőkkel foglalkozni, viszont két évvel ezelőtt elhunyt. Én ekkor kezdtem készíteni a táncos cipőket, mert azt láttam, hogy van rá kereslet. Pár modellt újítottam is. Vajdaság minden részéről keresnek bennünket. A Csoóri Sándor-programnak köszönhetően az egyesületektől rengeteg megrendelésünk van. Én elmegyek, leveszem a lábméreteket, és az alapján készítjük el a cipőket, csizmákat, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Ezek a cipők kézzel készülnek, kívül-belül igazi bőrből, kényelmesek. Általában azoknak, akik táncolnak, kicsit szélesebb a lábuk, úgyhogy olyan cipőt nem is nagyon tudnak viselni, amit a boltban vásárolnak. Ezeknek a cipőknek lelke van. Akik viselik, elégedettek vele – mondta Nyers Attila.

Beszélgetőpartnerünk emellett elmondta, hogy a lehetőségeikhez mérten pályázatokon is részt vesznek, és igyekeznek jelen lenni a különféle rendezvényeken is, hogy ezzel is népszerűsítsék termékeiket.

– A közelmúltban részt vettünk a Prosperitati Alapítvány pályázatain is. Ennek köszönhetően sikerült felújítanunk a műhelyünk fűtésrendszerét, és vásároltunk egy korszerű varrógépet, amelyet a papucskészítéskor használunk. Rendszeresen jelen vagyunk rendezvényeken, kiállításokon. Két évvel ezelőtt például voltunk egy cipőipari kiállításon Olaszországban, ahonnan rengeteg jó ötlettel tértem haza. Rendszeresen jelen vagyunk a Gyöngyösbokrétán is, igyekszünk ezen a vonalon is aktívak lenni. A közelmúltban Szegeden voltunk egy kiállításon, mivel elkezdtük a kézi hímzéssel díszített szegedi papucsok gyártását is. Mi is kiállítottunk, és jó reputációnk van – hallhattuk a műhely vezetőjétől.